Sacrifice - Sunki

|42|

Föcit kéne tanulnom, de nincs hozzá életerőm, szóval megdoblak titeket egy résszel, ami már rég óta nem volt...

Nem hinném hogy sokmindenkit érdekel, de kiteszem a figyelmeztetést...

Enyhén 🔞 tartalom...

Nishimura Riki:

Fogalmam nincsen hogy mit álmodtam, csak annyit tudok hogy hirtelen ébredtem Sunoo miatt. Párom nyüszítve fetrengett az ágyban mellettem, amitől nagyon megijedtem.

– Baba.. Jól vagy? – kérdeztem miközben a homlokát simogattam. Tűz forró volt. Sunoo megrázta a fejét, miközben erősen a hasát fogta. Ahogy a szemembe nézett, láttam rajta valamit, de nem tudtam beazonosítani. Aggódva ültem fel az ágyban, miközben lassan simogattam babám arcát.

– Riki ettől nem lesz jobb.. –  Motyogta, bár belehajolt az érintésembe, és kicsit közelebb húzódott hozzám.

– Mid fáj picim? – kérdeztem halkan, átölelve őt, amire ő hirtelen felült, és tágra nyílt szemekkel nézett rám.

– Jobb lesz.. – motyogta, majd ismét összehúzódott, és kezét hasára tette. – Nem jobb.. – rájza meg a fejét, szemeit erősebben lehunyva.

– Hozok neked vizet. – mondtam aggódva, és felkeltem volna az ágyról, ha Sunoo nem ránt vissza és ül hirtelen az ölembe. Hát ha azt mondanám hogy meglepődtem túl enyhén fejezné ki magam. Ez több volt mint meglepődés, nagyon megdöbbentem.

– Nem kell víz. Rád van szükségem Riki... – Motyogta, beharapva az alsóajkát szépen pislogott nekem. Összevonva szemöldököm néztem rá, megpróbálva rájönni, hogy mire gondol. – Riki.. szükségem van rád.. – suttogta, közelebb mászva hozzám az ölemben, kezeit nyakam köré tette.

– Sunoo.. Mi ütött beléd szívem? – kérdeztem halkan, amire közel hajolt hozzám, és egy apró csókot adott ajkaimra, majd államra, és nyakamra. – Válaszolj baba.. – mondtam, derekára fogva kicsit eltoltam magamtól, amire ködös tekintettel nézett vissza rám.

– Riki.. nem elég egyértelmű? – kérdezte kuncogva, hátradőlt az ágyon, és engem is magával rántott, így a feje két oldalán megtámaszkodva néztem mélyen szemeibe. – Akarlak.. – suttogta ellengtmondást nem tűrő tekintettel, csípőjét enyhén felemelte.

– Szörnyen akaratos tudsz lenni néha.. – Kuncogtam fel és lehajolva hozzá, megcsókoltam őt. Ahogy ajkaink összeértek Sunoo halkan zihált, miközben nyakam köré font karjaival még közelebb húzva engem magához. Rég volt amikor ilyen közel voltunk egymáshoz. Rég volt amikor együtt voltunk. Úgy értem testileg. A vágy pedig elkezdett felemészetni belülről. De őszintén ki tudna ellenállni annak, hogyha a párja önként és dalolva ajánlja fel saját magát...? Ajakim egyre hevesebben mozgattam az övéin, amit halk hümmögésekkel díjazott. Bevallom hiányzott. Hiányzott az, hogy végre önmagam legyek, hogy végre Sunooval legyek, sőt az is hiányzott, hogy Sunoo mellett legyek önmagam. Az idióta vámpír szelleme nékül. Óvatosan elhúzódtam Sunootól. – Hiányoztál szerelmem... – Suttogtam a füléhez hajolva, amire látványosan kirázta őr a hideg. Eddig is ilyen érzékeny volt? Vagy az tette ilyenné, hogy most ő is egy vámpír? Bár ennek így nem lenne sok értelme..

– Kérlek Riki.. – Motyogta, miközben apró kezeit az alsónadrágom felé vezette. Könnyű dolga volt, mivel én mindig csak egy a fehérneműmben alszom..

– Nyugalom. – Fogtam meg a fiú kezeit, majd a feje fölé szorítottam őket, a csuklójánál fogva. – Nem értem miért vagy ilyen nyugtalan, és akaratos, de nem hinném hogy ez jót jelent. – Motyogtam halkan.

– Ezen szex után is gondolkodhatsz.. – morogta, majd megforgatta a szemeit. Csípőjét ismét felemelte, tudatosítva benne akaratát. Nem tudtam hogy mi a baja, de nagyon durván elvarázsolt ezzel az egésszel.. sosem akartam őt annyira, mint abban a pillanatban. Ezt valószínűleg ő is meglátta rajtam. – Azaz.. Riki kérlek..

Szó nélkül a pizsamának használt póló aljához nyúltam, - ami mellesleg az én saját pólóm, - és óvatosan elkezdtem róla levenni, felfedve gyönyörű, és hibátlan bőrét. Lehajoltam az hasához, és kisebb, forró csókokat lehettem a bőrére, ahogy haladtam feljebb, úgy hagytam rajta nyálcsíkokat. Sunoo minden egyes érintésemre mélyen sóhajtott. Mint ahogy már korábban kitapasztaltam, imádja a fogam, így óvatosan végig húztam azt hasán, egy apró nyögést kicsalva belőle.

– Riki kérlek... – hajolt a fülemhez. – Kérlek segíts... Tégy magadévá.. – suttogta zihálva. Kezeimet a derekán helyeztem el, és apró köröket rajzoltam rá mutatóujjaimmal.

– Ezt úgy mondtad mint ha nem az enyém lennél. – kuncogtam, amire megcsapta a mellkasom.

– Tudod jól hogy értettem...

– Igen baba, tudom. – Suttogtam vissza, miközben ujjaim a nadrágja szélébe akasztottam, és óvatosan levettem az róla, majd a saját asónadrágomat is, így már meztelenül feküdt alattam, én pedig támaszkodtam felette.

– Nem kell síkosító, se óvszer.. – motyogta amikor észrevette, hogy az éjjeliszekrényhez akarok nyúlni. Bólintottam. – Téged akarlak érezni, nem azt a szart...

Halványan elmosolyodtam, és megsimogattam Sunoo arcát. Szabad kezemet levettem Sunoo bejáratához, és kezdtem volna előkészíteni őt, de nagy meglepetésemre, már igazán ki volt tágulva. Összevont szemödökkel néztem fel rá.

– Ne nézz így rám... Szükségem van rád, nem akarom hogy kitágíts.. – suttogta, kezeivel megtalálva a vállamat, és szinte azonnal belemélyesztette körmeit, holott még semmi sem történt.

– Te mondtad. – Morogtam halkan, enyhén ködös tekintettel néztem le rá. – Készen állsz? – Kérdeztem halkan, bepozícionálva magam. Őszintén nem tartoztam jó ötletnek, hogy előkészítés nélkül feküdjünk le, ilyenre még példa nem volt, de mivel igazán tágnak nézett ki, belementem (mármint az ötletbe gyerekek😭🙏), bár csak remélni tudtam hogy nem fog semmi probléma történni.

– Rád? Bármikor Riki... – Mosolyodott el halványan, amire bólintottam, és óvatosan összekulcsolva az egyik kezem Sunoojéval, előre mozdítottam a csípőm, így óvatosan kezdtem páromba nyomódni, ami ránézésre kicsit fájhatott neki, enyhén megszorította a kezem.

***

– Hogy vagy életem? – kérdeztem halkan a fiúra nézve, aki mellettem feküdt. Én óvatosan öleltem át a derekát, mint hogyha törékeny lenne. Fülem még mindig tele volt azokkal az édes nyögésekkel, amik nem olyan régen még a szobát télítették be. Nem tehetek róla, tagom ismét éledezni kezdett ahogy Sunoo fészkelődött az ágyban, nekem dörzsölve csinos kis fenekét, majd megfordult a karomban, így már velem szemben feküdt.

– Három menet után? Fádadtan... – Suttogta halkan. – De legalább elmúlt a fájdalom...

– Tudjuk mitől volt? – Kérdeztem halkan, átfordulva a hátamra. Semmi jót nem fűzhetek ahoz, hogy Sunoonak fájdalmai voltak. A vámpír vér miatt biztosan nem lehetett, arról tudnék, mivel a vérem miatt összeköttetésben állok Sunooval, az eddigieknél is jobban.

– Nem. – rázta meg a fejét halványan, majd mellkasomra hajtva azt, szenderült ismét álomba. Nem csodálom hogy annyira kimerült.. Szegénynek nem volt sok ideje pihenni, de ezt szerettem volna megváltoztatni, igyekeztem a legjobb élőplüss lenni számára.

Bahahha na mostmár igyekszem visszatérni a heti 1 részre, de ha nem fog menni bocsánat, nem gondoltam hogy a 10. ilyen kemény már az elején😭 Szó szerint haldoklom, de majd megleszek.. igyekszem dolgozni ezen a könyvön, valamint egy drága barátom, megengedte hogy lefordítsam a Tyunning-ját, szóval most azzal is foglalkozom. Igyekszem annak is a lehető leghamarabb kitenni az első részét!

Puszi: Flo❤️