Sacrifice - Sunki

|26|

Kim Sunoo:

– Na meséljetek gyerekek. – csaptam össze kezeimet ahogy beléptem az omegákhoz. Hiányoztak nagyok, mivel több mint két hetet kihagytam, és így nem láthattam őket. Riki nélkül szar volt először, de miután Jakie elküldött hozzá, sokkal jobban érzem magam. Így könnyebb is dolgoznom. Ezerszer kiegyensúlyozottabb vagyok mint eddig voltam, és ez mind Rikinek köszönhető.

– Itt egyedül te vagy a gyerek. – lombozott le szinte azonnal Beomgyu.

– De nagy lett a Choi fiú szája. – állapítottam meg bosszankodva. De ha már ő bunkón visszaszólt, úgy gondoltam én is megtehetem. – Csak nem egy bizonyos Yeonjun hyung véget? – emeltem meg a szemöldököm, mint ha olyan nagy kérdés lenne, de ez olyan nyilvánvaló volt, hogy szinte kijelentettem, hogy Jun miatt ilyen pimasz.

– Ezt honnan veszed? – kérdezte kicsit zavartan. Arról nem kell tudnia, hogy Riki mesélt arról mik történnek ezek közt. Mondjuk semmi nem konkrét, de ahogy hallottam flörtölnek egymással, szóval lassan már csak lép Yeon.

– Ugyan. – intettem le. – A vak is látja. – megerősítés képpen Beomgyu a többiekre nézett, akik hevesen bólogatni kezdtek. Erre kínosan elmosolyodott és lehajtotta a fejét. Szegényt éppen eleget szekáltam, szóval váltottam embert. – Pont annyira lehet látni, mint Soobin és Kai kialakulóban lévő románcát.

– Mióta fogalmazol ilyen szépen? – kérdezte a szóban forgó omega szemrehányóan.

– Amióta Rikivel vagyok. – zártam le ennyivel, és továbbra is a cica arcát fürkésztem. Meg kellett őt törni, hogy valljon. Beom elárulta magát, de Kai nem volt olyan könnyű eset. Egy ideig próbálkoztam, de mikor már minden reménytelennek tűnkt, bevetettem életem tervét. Néhányszor már bezvetettem barátoknál, és úgy éreztem Hyukánál is működni fog. – Mindenki tudja hogy érzel valamit az alfa iránt.. – mosolyogtam rá. – És az is egyértelmű, hogy Soobin megváltozik a közeledben. Na meg hogy mennyire zavarban vagy amikor melletted van, vagy hozzád szól.. vagy éppen mikor rádmosolyog... Nem tudom mennyire mentetél el gondoltakban, de esetleg ha megcsókol...

– Fogd be.

– Na.. de milyen lenne ha megfekte– Kai az egyik kezével befogta a szám.

– Elég Sunoo. – csak ekkor néztem rá, és látszott rajta hogy elképzelte a jelenetet, mivel tiszta vörös volt a feje. Ismét bevált a taktikám.

– Rendben. – hámoztam le kezét számról. – Jakeről nem tudok semmit, de neki is biztos sikerült összeszűrnie a levet valakivel.. Sokkal boldogabb mint volt. – gondolkodtam hangosan a legfiatalabb omegán tartva a szemeim. – Mindegy. – rántottam meg a vállaim, és leültem az egyik ágyra. – Majd rákérdezek Hoonnál. Ő biztos tud valamit.

– Sunoo... – szólított meg bátortalanul Kai. – Mint az előbb mondtad már, látszik hogy kedvelem Soobint.. de lépni is szeretnék, csak nem tudom hogyan kéne. – hajotta le fejét még kicsit zavarban. – Vagy legalább azt szeretném vele tudtani, hogy én bármire készenállok.

– Én azt mondom beszélj vele. – dőltem be az ágyba. Pár hete még ezen az ágyon aludtam Taehyunnal, aki már nagyon jól van, és velünk dolgozik. Hihetetlen hogy ilyen gyorsan történt meg ennyi minden. Most pedig a kis omegáim két harmada szerelmes. Nagyon szerelmes. És hát viszonozva vannak az érzéseik, ami csodálatos. Annyira büszke voltam rájuk, csak nem akartam hogy megint megsérüljenek. Ezért majd muszáj lesz beszélnek a hyungokkal.

– És én Yeonjun hyungal? – szólalt meg halkan Beomgyu amikor bemászott hozzám az ágyba. Fél kézzel átöleltem őt. A többiek is lassan csatlakoztak hozzánk, így egy jó erős ölelésben részesítettük egymást.

– Yeon csak nem akarja ráderőltetni magát. Te más vagy mint én. Én csak egy kis fellángolás voltam számára, de ha rád néz, másfajta tüzet látok a szemébe. Vonzódik hozzád, méghozzá na– nem bírtam befejezni, mivel kopogtak az ajtón. Kicsit gyengítettem a szorításon, amivel Jaket és Gyut fogtam, valamit Kai is elengedett, hogy fel tudjak ülni.

– Csajos pletyi? – dugta be a fejét az ajtón Jun.

– Igen, amire nem vagy meghívva te emlegetett szamár. – nyújtottam rá a nyelvét, mire mérgesen megrázta a fejét.

– Ne nyújtogasd a nyeled, mert leharapom.

– Csak Riki tudja meg!

– Fasz se fogja megtudni.

– Kapcsolódom hozzá, megharapott! – jelentettem ki lazán, ezzel megnyerve a kis vitánkat Yeonjunnal.

– Hyung. – dörzsölte meg a szemeit ásítva Beomgyu. – Àlmos vagyok, és ezek nem hagynak aludni. – jelentette ki nyűgösen, miközben felént mutogatott, mint egy ovodás.

– Gyere pici, átviszlek az irodámba ha ezek a gyökerek nem hagynak. – sétált az ágyhoz, és Beom hyungot kikapva a kezeim közül menyasszony pózba vette, és elindult kifele.

– Anyádat hogy ellopod a fiam! – Yeonjun se szó se beszéd ott hagyott hármunkat a szobába, ezért Kai átfeküdt a legidősebb helyére. – Te meg Beom.. nem is értem minek kell hazudni. – motyogtam már inkább magamnak.

– Hagyjad. Csak egy kis időt szeretne tölteni Yeonjun hyungal. – mosolyodott el Jake ahogy ránéztem. – Nagyon várta hogy legyen egy pillanat amikor csak ők ketten vannak. A vége meg úgy is az lesz, hogy Beom hyung elaszik. Bárhol és bármikor megy neki, még akkor is ha nem fáradt szóval nem bírják bizonyítani hogy hazudott. – ásított egy nagyot.

– De te tényleg fáradt lehetsz édesem. – szorítottam erősebben magamhoz. – Nyugodtan aludj hyung. Maximum Riki el akar majd lopni tőletek, – néztem egy pillanatra Kaira, aki legalább annyira álmosnak tűnt mint fiatalabb társa – de nem hagyom hogy elvigyen. Itt maradok veletek rendben? – lassan bólogatni kezdtek, és mind a ketten a mellkasomra hajották a fejüket, úgy próbáltak meg elaludni. Vagyis csak próbáltak volna, mivel egy Soobin nevű jó barátunk be nem rontott a szobába. Erre mind a hárman felkaptuk a fejüknket.

– Jézusom.. aludtatok, bocsánat! – hajolt meg mélyen, majd az ajtót becsukva letelepedett az ágy végébe. – Hol van Beomgyu?

– Yeonjun hyung ellopta. – fintorogtam elnézve Soobinról.

– Engedd el. – intett le Kai, amire felháborodva néztem rá, de nem hagyta hogy megszólaljak. – Mond hyung mi történt?

– Semmi csak tudni akartam mit csináltok. – rántotta meg a vállát.

– Ezért keltetted fel őket?

– Ez most úgy néz ki, mint ha ti hárman egy kapcsolatban lennétek, és Sunoo dominálna le titeket. – nevetett fel halkan Bin, mire ismét egy grimaszt vágva megcsaptam őt.

– Szerinted lenne szívem elvenni tőled ezt a drágaságot?! – öleltem át Kai derekát, és hogy az időset bosszantsam, közelebb is húztam magamhoz. Először egy puszit is terveztem neki adni, de rájöttem, hogy az már kicsit sok lenne. – Bár nem is álltok olyan közel hogy el tudnám venni...

– Hagyd abba Sunoo. – kért meg higgadtan Soob. Hát.. nyilván nem tettem. Kai azt akarta, hogy az alfa valljon, vagy legalább kezdjen vele valamit. Szóval mégis csak megpusziltam az omega nyakát. – Ő nem hozzád tartozik, főleg hogy te is tartozol valakihez. – figyelmeztetett.

– Dráma van. – szólt közbe Jake.

– Hogy érted az egyáltalán, hogy én tartozok valakihez? – kérdezett rá zavarban Kai.

– Elengedlek, beszéld meg vele, viszont nem akarok még keresztapa lenni, szóval Soobin ha lehet ne fektesd meg. – Kait elengedve Soobinhoz hajoltam, a többit pedig már suttogva mondtam. – Szeretném hogy megbeszélj vele mindent, viszont akármennyire is erősnek mutatja magát, nagyon gyenge. Vigyázz rá, és ne sértsd meg, mert van egy őrült vámpírom. – veregettem meg a vállát, ami után kimentek a szobából, így Jakkel maradtam akivel végül aludtam egy nagyon jót.