Kim Sunoo:
Rikivel közös ágyamon ültem, mellettem Kai, Jake és Beomgyu. Éppen 'csajosan' dumáltunk, mikor Riki bejött a szobába. Úgy nézett ki, mint aki kifejezetten siet.
– Szia baba, sziasztok srácok. – köszönt mosolyogva, és odasétálva hozzám egy apró csókot nyomott ajkaimra, majd magához véve egyik pulóverét visszaindult az ajtóhoz. – Elmegyek Yonieval vért venni. Nyugi baba, nem a szüleidhez. – mondta, amire bólintottam, majd kisétalt az ajtón egy halk 'szeretlek' után. Egyszerűen túlságosan imádom őt. Nála tökéletesebb férfit nem is tudnék elképzelni az életmbe.
– Szóval.. – Beomgyu rámnézett, ezzel vissza rángatta engem a világba.
– Áh! Igen.. szóval csak akartam veletek beszélni... Nos pár napja úgy keltem, mint ha lázas lettem volna.. Fájt a fejem és az alhasam, ami csak egyre rosszabb lett. És.. nos nem is tudom, kifejezetten nagyon nagy vágyat éreztem Riki után... – motyogtam halkan. Úgy éreztem, mindent meg tudok osztani a srácokkal, főleg hogy nekik is van párjuk (Jaken kívül), és talán több tapasztalatuk is van mint nekem, így nem féltem őket kétdezni bármi problémámról.
– H-hogy érted ezt? – Kérdezte Hyuka komoly arccal. Nagyokat pislogott, mint hogyha nem hinne füleinek.
– Fájdalmat éreztem a hasamba. Mint ha belűről égették volna. Kifejezetten ijesztő volt. Főleg hogy az ébredésem napján is olyan furán éreztem magam, mint hogyha nem a saját testembe kerültem volna vissza, közben meg igen. Nos nem tudom.. akkor is éreztem hogy fáj a hasam, de a legutóbbi más volt. Esküszöm életemben nem vonzódtam ennyire Rikihez, pedig az a férfi kibaszott vonzó. – Mondtam a végét már halkan. A többiekre néztem, hátha bármilyen érzelem kiül az arcukra. Jaken láttam egy kis értetlenséget, de Beomgyu és Kai arcán semmi nem volt. Egymásra bámultak, amitől egy kicsit megijedtem.
– Mond csak Sunoo... – Kezdte Beomgyu halkan, amire felvontam egyik szemöldököm.
– Igen hyung..?
– Bármikor korábban.. éreztél ilyet? – megráztam a fejem, amire Kai sóhajtott.
– Nos... Tudod Sunoo, lehetséges hogy a vérem végett egy kicsit átalakult a tested... – Kezdte Kai halkan, miközben kerek pocakjára tette a kezét. Összehúztam a szemöldököm.
– Amiről az előbb beszámoltál, az pontosan megegyezik az omegák heatjével... – Tette hozzá Beomgyu, amire Jake álla leesett.
– Baszki... Sunoo.. könyörgöm mond hogy védekeztetek. – mondta Jake, hangja rekedt és enyhén rémült volt. Nyertem egy nagyot megrázva a fejem. Továbbra sem tudtam miről beszélnek, vagy mire gondolnak.
Kai felkelt az ágyról, és kissé odébb sétált, a telefonját a füléhez emelve. – Szerelmem.. – motyogta a telefonba. Nem hallottunk sokat Soobinból, csak annyit hogy beszél de érteni nem értettem. – Van esetleg a munkahelyen ultrahang? – kérdezte a terhes omega, amire egyre értetlenebb fejet vágtam. – Oh.. akkor le tudsz jönni értünk Ni-ki lakásához? Van egy apró probléma... – Kai halkan beszélt, majd halványan elmosolyodott feltételezem Soobin válaszán. – Nem Szerelmem, velem minden rendben. – mondta mosolyogva. Amég Kai tovább beszélt Soobinnal, Beomgyu gyengéden megérnitette a kezem.
– Sunoo-ya.. – kezdte igazán halkan. – Ne borulj ki nagyon, de mivel a hősszerelmes jelenleg párjával beszél, inkább elmondom hogy ne értetlenkedj tovább. – mondta Beomgyu, megszorítva a kezem. Bólintottam. Kifejezetten érdekelt mire gondolhatnak az omegák, mi történhetett velem, valamit hogy Jake miért kérdezte hogy védekeztünk-e Rikivel. – Szóval.. nos az van, hogy valószínűleg Kai terhessége miatt a vére tele van minden féle hormonnal, sőt olyan sokkal ami vagy három omegára elég lenne, lehetséges.. sőt sok az esélye annak, hogy a te véredbe is került belőle. Az mondjuk nem tudom hogyan működik, de a hasad fájt... Nos lehet a hormonok hatására kialakult egy méh.. odabent... – mondta halkan, és a hasamra mutatott.
– MIVAN. – Döbbentem le miközben Beomgyura bámultam. – Ez...ez most azt jelenti..?
– Igen. Ha igazunk van, akkor esélyes, hogy Riki teherbe tud ejteni... – Mondta Beomgyu. – Sajnos nem tudom hogy ez hogyan működik, szóval lehet hogy csak a heatet adta át Kai a vérével.. bár hogy a hasad fájt az átváltoztatásod után, alá támaszthatja a mi gondolatunkat... – mondta Beomgyu. Nos szerintem említenem sem kell mennyire le voltam döbbeneve. Egy pár percig ültem az ágyon lefagyva. Én? Méhem lenne? Létezhet hogy babám lesz egyszer majd a jövőben? Létezik...?
***
Nos... Eltelt egy hét a srácokkal való beszélgetésem óta. Még aznap kiderült hogy igazuk volt nekik. Nem hittem a szememnek, se a fülemnek. Rikinek nem szóltam... Kifejezetten félek tőle hogy mit fog reagálni...
Épp a munkahelyen ültünk a konyhában, páromat vártuk Yeonjunnal és Beomgyuval. Gyu hyung Jun hyung ölében ült, miközben velem beszélgetett.
– Sunoo, kérlek mindenképpen szólj ha érzel valamit. – mondta el ismét. Amióta kiderült, hogy a testem kialakított egy saját méhet, Beomgyu nagyon sokszor kér meg arra hogy szóljak hogyha bármi furcsát érzek. Nos nyilván örülök, hogy segíteni próbál és aggódik, sőt.. hogy tanácsokat ad, amit nagyon szépen meg szoktam neki köszönni. Nem mindennapi hogy méhe nő az embernek... – Mármint úgy értem hogy újabb heat, vagy ilyesmi. Gondolom tudod, de általában havonta egy alkalommal van heatje egy omegának, amikor igazán nagy esély van a teherbeesésre. – mondta Beomgyu, és ekkor fogtam fel.
– Baszki.. – sutogtam kissé sokkolt állapotban. Én lefeküdtem Rikivel heat alatt, és nem kifejezetten használtunk védőeszközt. Nyeltem egy nagyot, majd megfogtam a hasam és Beomgyu szemébe néztem. – Hyung... Létezik.. létezik, hogy teherbe estem? – kérdeztem halkan.
– Sunoo... Még korai hogy ezt tudjuk... Hogyha igen, ott van a lehetőség az elvetélésre. Az eseményutáni már túl késő lenne. Én általában azt szedek. – mondta, amire Yeonjun a vállára tette az állát.
– Nem lenne muszáj Beomie~ – mondta, amire Beomgyu megforgatta a szemeit.
– Chill hyung. Majd egyszer eljutunk odáig is, de köszönöm én még nem akarok gyereket. Főleg hogy Kai olyan mint ha három terhes omega lenne mellettünk. Kifejezetten irritáló néha. – motyogta, amire megforgattam a szemeim.
– Nem is. Szegény csak terhes. Kicsit ki van a hormonoktól, és most lép be a negyedik hónapjába. – mondtam, amin én is ledöbbentem. – Nemsokára négy hónapos a baba... – ejtettem ki ajkaimon ismét kissé hitetlenkedve.
– Sok ideje itt vagyunk már... – motyogta Beomgyu. – Fel sem tűnt.. – Yeonjun, és én is bólintottunk. Pont ezt a pillanatot választotta szerelmem, hogy belépjen a konyhába.
– Te hogyhogy itt vagy baba? – kérdezte halkan tőlem, majd a kávéját a kezébe véve hozzám sétált. – Szia. – mondta mosolyogva, és gyengéden megcsókolta a nyakam.
– Szia.. – néztem fel rá mosolyogva. Kifejezetten boldoggá tesz ez az ember. És a lehetőség, hogy babánk legyen... Nos igazán lesokkoló, mégis boldoggá tesz a gondolat. – Riki... Mit gondolsz... Készenállnánk a családalapításra? – kérdeztem a semmiből, amivel még magamat is megleptem, nem hogy páromat.
Henlo..
Uhm bárki emlékszik mit ígértem azzal kapcsolatban hogy újra megpróbálok hetente részeket hozni? Nos... Heehe asszem kifejezetten sikerült (?). Nah bocsánat amúgy hogy eltűntem majdnem egy fél évre. Remélem vagytok még itt call_menina Trixiii22 Pikachuu37 -n kívül😅😅 Nos most esküszöm tényleg megpróbálok normálisan részeket készíteni, de nem tudom hogyan tudom megvalósítani. Ha mást nem, kéthetente megpróbálok részeket hozni, bár no promises...
Azért remélem sikerült hoznom a régi formám, bár tényleg nagyon régen írtam...
Puszillak titeket❤️🩹Flo~

YOU ARE READING
Sacrifice - Sunki
Fanfiction"- Riki! - szóltam ki a konyhából a tévé előtt ülő japánnak. Valami mese ment a képernyőn, azt bámulta. Néha gyerekesebb tud lenni mint én. - Mond Sunoo. - hallottam meg hangját mögüllem. Kurva gyorsan közlekedik, ami már kezd egy kicsit ijesztő le...