45. Fejezet

11 1 12
                                    

Csendesek voltak az ünnepek az Afton házban. Persze ez nem jelentett egyet a rosszal. Sőt, a csendes jó volt. Nagyon jó.

A karácsonyfa állt a nappaliban, de a díszek kopottak voltak. A fényfüzér a fa köré volt tekerve, de sok égő kiégett már. A zoknik sorakoztak egymás mellett, de mind üres volt.

Abban az évben nem voltak ajándékok. Újévkor nem volt pezsgőbontás. Hogyan ünnepelhetett volna két ember három helyett is?

Odakint finom eső záporozott. Csak néhány órával múlt dél, mégis villanyt oltottak a házban. Mindent félhomály borított, a konyhát kivéve.

Mike enyhén feldúltan sétált be oda. Egyből a hűtőbe nyúlt. Maradt még egy fél doboz konzervkukorica, ami csak rá várt.

Clarabelle a pult másik oldalánál pakolt néhány tányért. Mikera sandított, mikor belépett mellé.

– Majd holnap főzök valamit. – Jegyezte meg halkan.

Persze Mike nem halna bele, ha nem tenné. Ezt mindketten tudták.

Biztosan túl hevesen túrt a kukoricák közé a kanállal, mivel Clarabelle újra megszólalt:

– Mire fel ez a rosszkedv?

Mike hosszan sóhajtott. Többnyire nem osztja meg vele a problémáit.

– Lehetetlen munkát találnom.

– Miért?

Mike irritáltan a vállát vonta.

– Nemtom, nem tetszik nekik az arcom? – A fejét rázta. – Túl sokan ismerik a nevemet.

Clarabelle hümmögött egyet. Aztán el is fordult a beszélgetésből. Az alsó szekrényekben kezdett kutakodni.

Mike nem figyelt rá. A pultnak dőlt, és az uzsonnáját bűvölte. Nem kifejezetten szeretett az anyja társaságában lenni, de a téliszünet túl sok elszigeteltséget hozott magával. Jól esett némi emberi társaság. Na meg fény.

– Nagyszerű, ez is csöpög – Mordult fel a födről Clarabelle.

Biztosan a csap zavarta. Mike fel sem nézett, miközben válaszolt.

– Mindjárt ránézek.

A nő felé fordította a fejét.

– Meg tudod szerelni?

Mike ekkor pillantott fel rá a kukoricáról.

– Hát... igen.

– Miket tudsz te még?

Nem igazán értette a kérdést.

– Egy fura hangot kiadni a nyelvemmel.

Clarabelle felkuncogott. Nevetett!

– Nem, mármint mit tudsz még megszerelni?

– Nem tudom. Sok dolgot, gondolom.

A nő le lett nyűgözve, és ez látszott is az arcán. Felegyenesedett, és ellépett a csaptól.

– Akkor ugorj csak neki, rajtam ne múljon!

Mike letette a konzervet a pultra. Kissé feszélyezte amikor közvetlen az anyja mellé lépett, de letérdelt a szekrény elé. Nem ez volt az első alkalom, hogy csöpögés probléma jött elő. Mike miután egyedül maradt, már nem is hordta vissza onnan az eszközöket. Többé már nem volt aki rákiabáljon érte.

Clarabelle odébb sétált. Mike látószögéből teljesen kiesett, de nem is figyelt rá. A halk neszeit ugyanúgy hallotta.

– Apádtól tanultad? Meglepne.

The Happiest YearsWhere stories live. Discover now