LoveGame

III. Barát

Másnap reggel épp egy matek óra kellős közepén voltam mikor megrezzent a padomon a telefonom. Leti persze gyorsabb volt nálam és hatalmas vigyorral nézte meg a képernyőt, majd pillantott rám. Egy szót sem szólt, de már a tekintetéből tudtam, hogy jobb is ha csendben marad. Nem igazán rajongtam mikor ilyen túlbuzgó volt és például gyorsabban olvasta el az üzenetemet mint én, de inkább nem tettem szóvá hanem a telefonomért nyúltam, hogy én is lássam az üzenetet, amit kaptam.

mi újság szomszéd lány? :) xx H.

Az agyam egyből elkezdett pörögni, hogy visszaemlékezzek mikor adtam meg neki a számomat, de hamar rájöttem, hogy nem volt ilyenre példa, vagy csak nagyon rossz a memóriám. Ajkaimra egy kisebb mosoly húzódott, miközben a pad közepére húztam a táskámat és az mögé rejtve a telefont pötyögtem be a válaszomat neki. Nem lett volna kellemes egy tanári szidás.

te meg honnan tudod a számom? x T.

- Ez nagyon nem Ryan, Tina – szólalt meg Leti.

- Tudom és nem is tekintek rá úgy. Csak a szomszéd srác - rántottam meg a vállam még akkor is, ha ezt a mondatot magamnak sem hittem el.

megvannak a kapcsolataim, de neked az órára kellene figyelni. a végén még buta maradsz x

Haha nagyon vicces vagy. felejts el most már :( T.

- Istenem legalább ne vigyorogj miközben írsz neki – szólt rám megint Leti.

- Esküszöm levágok egyet ha még egyszer beszólsz – nevettem fel, de próbáltam minél kevésbé feltűnő lenni hiszen már most feltűnt, hogy a tanár egyre gyakrabban pillantgatott felénk.

- Látnod kéne magad - forgatta a szemét, de látszott rajta, hogy direkt cukkol és próbál idegesíteni.

ne durcizz. mit csinálsz délután? x

Hát mivel Leti épp 10 perccel ezelőtt mondta le a mai mozit, semmi izgit..

beugorjak a helyére, drága?

Üzeneteiből sütött a magabiztosság, és hogy pontosan tudta a dolgát. Ez alapvetően jó is volt, hiszen vitte a beszélgetést és könnyű volt vele beszélgetni és válaszolni még akkor is, ha magamban folyamatosan felnevettem vagy a szememet forgattam rá, viszont bennem volt a gondolat hogy valószínűleg azért ilyen jó ebben, mert nem túl tapasztalatlan és pontosan tudja hogyan keltse fel a lányok érdeklődését még a telefonon keresztül is. Ryan is hasonló volt és valahogy nem volt ínyemre egy újabb pasi, aki csak szórakozik majd velem.

- Amúgy meg csókolj nekem kezet, hogy szervezek neked egy randit - rántott vissza ismételten a valóságba Leti hangja. A matek óra ezen a ponton szinte csak háttérzaj volt nekünk és csodálkoztam, hogy még nem dobott ki minket a teremből a tanárnő.

- Te szervezed? Amúgy meg nem is randi. Veled se randizni mentem volna - válaszoltam szarkasztikusan.

- De marha vagy – kuncogott.

- Titanilla és Letticia. Szeretnék esetleg helyettem megtartani az órát? - szólalt meg a tanár fennhangon. Mindketten összerezzennek a hirtelen hangos kiáltás miatt és persze az osztály minden szempárja rajtunk volt.

- Nem, elnézést - haraptam be az alsó ajkam. Igazából megszoktam már a tanári szidásokat. Sok esetben nem tudok csöndben maradni negyvenöt percig, amiknek ők nem igazán örülnek. Agh istenem, hányszor jártam már körbe az összes padot amint a tanárok csak ültetgettek, mert az adott helyen éppen sokat beszéltem. Egy idő után mindig találtam társaságot magam körül, persze ez mindig akkor volt a leghangosabb ha Leti mellett kötöttem ki.