LoveGame

XII. Családi idill

- Holnap indulunk a hotelbe. Tudod, amit a múltkor meséltem, csomagolj be- szólt apa a nappaliból, miközben a vacsorámat ettem. Egyből elkezdtem kutatni a gondolataimba, hogy emlékezzem miről is beszél és mikor említette ezt. Aztán hamar eszembejutott, hogy pár hete hozta csak szóba.

- Muszáj?

- A szomszédék is jönnek - mondta. A hangjában egyértelműen felfedeztem, hogy nevethetnéke van miközben ezt mondja, de inkább nem lovagolt tovább a témán. Szerintem lassan a vak is látja mennyire jól kijövünk Harryvel és éppen ezért már meg sem lep mindenki sunyi tekintete akár hányszor szóba jön.

- Ouw, oké – vigyorogtam azonnal, majd a szobámba szaladtam. Azt hiszem anyáéknak igencsak megtetszett ez a közös pihenés dolog Annékkel, amire valljuk be nem volt kifogásom. A hatalmas rózsaszín bőröndömbe próbáltam minden szükséges dolgomat belesűríteni, miközben a hangos zene belengte a szobám. A szekrény és ágy közötti utat többször tettem meg táncikálva. Furán jön rajtam ki ez a boldogság. Az ágyra dobott iPhonem kijelzője nem sokkal később világítani kezdett, így az ágyra vetettem magam, miközben megnéztem az üzenetet.

húzd be a függönyt vagy oltsd le a lámpát, mert így a szomszédod túlzottan is élvezi a látványt ;) H.

Kacagva olvastam el üzenetét, majd visszapötyögtem neki.

inkább csomagolj te is.

Egy pillanaton belül jött is a válasz.

én már kész vagyok x

akkor gyere és segíts nekem :)

Amint letettem a telefont gyorsan a fürdőszobába mentem, hogy megigazítsam a mostanra kissé kócosan álló foncsikom, mielőtt még ideérne. Tudtam, hogy túloz és nem tud átlátni a szobámba teljesen, éppen ezért onnan nem zavart, hogy kicsit szétesve látott, de úgy voltam vele ha már átjön nézzek ki legalább egy picit összerakottnak. Nem sokkal később hallottam, hogy anya beengedi Harryt lent. Valószínűleg már meg sem lepődött a látogatásán, elég gyakran vagyunk egymásnál mostanság.

- Ne mondd, hogy ennyire haladtál – vetette le magát az ágyamra miután bejött, a bőrönd mellé, ami még alig tartalmazott pár ruhadarabot. Tekintetem végigsiklott rajta és elégedett mosolyra húzódtak ajkaim. Egy fehér pólót viselt, fekete melegítő nadrággal. Létezik olyan, amikor rosszul néz ki?

- Nem rég kezdtem- forgattam meg a szemem és a szekrény felé fordultam.

-Táncika helyett pakolni kéne.

- Fogd be- vágtam hozzá nevetve egy kezembe akadó pólót, amit ő is nevetve fogadott. Amíg én betettem pár alap ruhadarabot ő az iTunesomat nyomogatta, miszerint nem talál értelmes számot. Az őrületbe kergetett örökös kapcsolgatásával, amíg meg nem állt egyik kedvenc számomon. Szinte fel sem tűnt, hogy miközben a felsőim között válogattam a csípőm ringatózni kezdett a zene ritmusára.

- Ez igen - vigyorgott Harry az ágyról, mire bosszúsan pillantottam rá.

- Melyik?- emeltem fel két felsőt.

- A második - bökött felé. Persze, szűkebb volt és kivágottabb, meg sem lepett, hogy azt választotta.

– Igazán próbálhatnál is valamit, úgy könnyebb válogatni - ajánlotta fel egy sunyo mosollyal az arcán. Kifejezetten csipkelődős hangulatban volt hangulatban volt, igazából legszívesebben minden mondatára a szememet forgattam volna.

- Ismerem a saját ruháimat, bocs.

- Akkor majd én megnézem mit akarok látni rajtad – pattant fel és engem félretolva a szekrényem elé állt. Pár percen belül a kezembe nyomott két mini ruhát és két bikinit.