LoveGame

XXVII. Kakukktojás

- Harry, akkor mi lesz a hétvégével? - kérdezte Zayn. Harry egy farönkön ült, míg én az ölében voltam. Kezei szorosan ölelték a derekam és néha apró puszit nyomott a nyakamba, amibe rendre beleremegtem. Szerettem vele ilyen közelségben lenni.

- Mi lesz a hétvégén? - kérdeztem.

- Sophiaék nyaralójába megy a csapat. Grillezés, este iszogatás, ilyenek. Minden évben megyünk - magyarázta el nekem Harry.

- Ó, értem - bólintottam.

Igazából fogalmam sem volt, hogy az lenne-e a jó, ha engem is hívnának vagy az, ha nem. Ha nem mennék, egész hétvégén otthon idegeskednék, hogy Harry éppen kivel van, mit csinál. Ha meg mennék, az lenne a baj, hogy igencsak kakukktojás lennék a társaságban. Nem biztos, hogy olyan felhőtlenül érezném magam. Egész este ezen kattogtam a Sankon. Hallottam a fejem mellett a többiek beszélgetését, míg én a gondolataimba temetkeztem. Harrynek pár órán belül kitisztult az agya annyira, hogy normálisan haza tudjam vinni. A pörgést felváltotta az álmosság és a lelassultság, így alig szóltunk egymáshoz az úton. A ház előtt leparkoltam és a ház felé vettem az irányt. Harry még a járdán elkapta a kezem és magához húzott. Szorosan magához ölelve motyogott egy halk jó éjszakát, majd a házba mentem.

A hetem leginkább azzal telt, hogy Harry győzködött. Mindenáron szerette volna, hogy velük menjek a hétvégén. Milliószor átrágtam neki, hogy mi miatt nem szeretnék, de annál jobban mondta. Tudok olvasni a parton, nem muszáj innom esténként, s a többi, mindenre volt egy magyarázata. Nagy nehézkesen rábólintottam a dologra, bár enyhe gyomorideggel keltem aznap reggel. Féltem, hogy majd Winnie és barátnője belém kötnek vagy hasonlók, vagy hogy a fiúk hülyét csinálnak belőlem. Mégiscsak egy összeszokott csapat volt és onnan nincs nagy esély arra, hogy csak úgy hazajövök. Nem igazán vagyok egy társasági lény, így nem láttam túl sok szórakozást erre a pár napra. Reggelemet készülődéssel töltöttem. Még az utolsó dolgaimat bedobáltam a fekete sporttáskámba, enyhe sminket vittem fel, a hajamat megigazítottam majd felöltöztem. Anyáékkal megreggeliztem, majd miután Harry csengetett útnak indultam.

Széles mosollyal adott puszit a számra miután becsukódott mögöttem a bejárati ajtó és az állomásra indultunk. Mivel pár percre volt innen egyszerűen gyalogoltunk. Kezem össze volt kulcsolva az övével és csak reméltem, hogy ez a hétvége nem ront el mindent. Legnagyobb félelmem még mindig az volt, hogy meglátom őt Winnivel. Jobban fájna bárminél.

- Olyan feszült vagy, mi a baj? - simogatta meg hüvelyujjával a kezem.

- Nem tudom, félek ettől a hétvégétől.

- Ugyan már jó buli lesz. Megígértem, hogy nem iszom magam kómásra és ott leszek. Nem is értem hogy gondolod, hogy mellettem rosszul érezed majd magad - jött elő egoista énje, amin kissé elnevettem magam.

Az állomáson már várt minket a csapat. Pontosan Liam, Sophia, Zayn, Winnie, Vivienne valamint egy Ben nevű fickó, akit eddig nem ismertem, de Harry nagy barátként üdvözölte és mutatta be nekem. A vonatút két órás volt. Eleinte Harry mellett üldögéltem, majd inkább Sophiahoz mentem. Ő is hasonlóan unatkozott Liam mellett. Annyira jó fej csaj. Letin kívül nem igazán voltak igaz barátnőim. Igazából néha még azon is elgondolkodom, hogy elmondjak-e Letinek néhány dolgot. Például Harryrről sem tud semmit. Sophia viszont olyan, akiben az első perctől kezdve megbízok. Nagyon aranyos, nyitott, közvetlen lány.

- Mondta Liam, hogy alig akartál eljönni. Már pánikoltam, hogy mi lesz ha nem jössz és rajtam kívül lányok csak Winniék lesznek - forgatta meg a szemeit.

- Harry nem hagyta, hogy otthon maradjak. Pont miattuk nem akartam én is jönni. Nem igazán bírnám végignézni őt Harryvel vagy ilyesmi - bámultam a kézfejemet.