Harry szemszöge
Rég voltam a Sankos csapattal, így gondoltam lenézek hozzájuk. Gondoltam, hogy Tina is velük lesz. Valahol zavart, hogy ez így van. Nem értettem mire fel jár ő le ide ennyit, mikor régen az udvarán is alig lépett ki. Miközben a srácokkal beszélgettem vele szemben ültem. Többször ráterelődött a tekintetem, és újra és újra meglepett milyen jókedvű, milyen jól kijön mindenkivel és hogy mennyire kinyílt. Régen talán pont ez az, amit hiányoltam belőle. Pillanatra elkalandozott rajta a tekintetem. Ahogy a zene ritmusára dülöngélt, miközben beleivott a borába, és szemei mosolyogtak. Tényleg rég láttam, túl régen ahhoz, hogy ne vonzza ennyire a tekintetem. Minden mozdulata újdonság volt, kivéve mikor a hajába túrt és az ajkába harapott. Ezt eddig is gyakran csinálta, és mindig megszóltam érte. Kinek tagadnám, hogy most is szívesen harapdálnám én a száját helyette. Kalandozásomból kiragadott, ahogy az asztal alatt a bokámba rúgott. Eleinte értetlenül pislogtam körbe, majd meglátva Tina pajkos mosolyát egyértelmű volt, hogy kiszúrta ahogy elkalandoztam rajta.
Hiányzott ez a közeg. Maxékkel más. Zaynék évek óta a legjobb barátaim és akár hányszor velük vagyok, rájövök, hogy ez egy teljesen más világ. Maxékkel a pia megy, a szórakozás de meg sem fordulna a fejemben, hogy bármit is megosszak velük. Nincs különösebb bizalom ott.
- A héten lesz egy kis házavató nálam a városban. Meg vagytok hívva - hoztam fel tulajdonképpen azt, amiért jöttem.
- Tesó már most? Azt hittük legalább a nyár végét kivárod - lepődött meg Zayn.
- Alig várom, hogy beköltözzek. Kell a változás - rántottam meg a vállam. - Jöttök? - néztem körbe. Mindenki hevesen bólogatott, egyedül Tini tette szóvá nemtetszését.
- Ha Maxék mennek, én nem megyek - jelentette ki. Szépen fel lett vágva a nyelve. Hol van már az a visszafogott Tina, akit én ismertem. Gondoltam, hogy utálja Maxéket. Jelentős részük volt abban, hogy szétmentünk. Milliószor fújták a fejembe hogy minek nekem barátnő, fiatal vagyok, éljek és szépen lassan egyetértettem velük. Ezért is távolodtunk úgy el Tinával. Igazából sose mondtuk ki, hogy vége van. Egyszerűen eltávolodtunk szavak nélkül.
- De jönni fog, csak viccelt - szólalt meg Sophia, mielőtt még bármit mondhattam volna. Magamban jót mosolyogtam azon, ahogy Tina szemmel megöli Sophiat.
- Nem biztos, hogy jönnek. Még nem tudom kiket hívok - válaszoltam egyszerűen. Tényleg nem terveztem még meg. Annyi volt biztos, hogy a csapat jön.
Titanilla szemszöge
Pénteken Sophia ismét nálam töltötte az idejét. Már délelőtt átjött, pedig Harry házavatójára csak valamikor éjszaka megyünk. Igazából egyszerű kő papír ollóval döntöttük el, hogy ki vezessen kettőnk közül és mivel nyertem, kevésbé voltam feszült. Végülis ha bármi cinkes helyzet lesz maximum iszom, Sophia pedig majd anyáskodik felettem és vigyáz rám.
- Tudod már mit veszel fel? - kérdezte az ágyamon fekve.
- Nem - rántottam meg a vállam és tovább tekertem az Instagramomat.
- Tina, még egy sétálós összeállítást is napra előre megtervezel. Hova most ez a nemtörődömség?
- Harry bulijáról és lakásáról van szó. Ha ott lesznek Maxék és ha elkezdenek velem jópofizni esküszöm nem állok jót magamért. Egyszerűen gyűlölöm őket és Harry sem a szívem csücske mostanság - keltem ki magamból, mire Sophia a szemeit forgatta. Úgy döntött feltalálja inkább magát és a szekrényemben kezdett kutakodni.
YOU ARE READING
LoveGame
FanfictionBizony egy művészlány is lehet bevállalós, főleg ha van, aki kiváltja belőle. Harry rögtön felfedezi a Titanillában rejlő vadságot, viszont ez nem minden esetben elegendő egy kapcsolathoz. A szerelmet és a gyűlöletet bizony csak egy apró szál válasz...