LoveGame

XXXIV. "Bízz bennem, gyönyörű!"

A Sankról később a csapat egy klub felé tartott. A fiúk szokásukhoz hűen kitalálták, hogy bulizni kellene és nekünk, lányoknak sem volt annyira ellenünkre, hogy kicsit levezessük az egész heti feszültséget.

A szórakozóhelyen az egyik sarki kanapét foglaltuk be. Még alig tizenegy órához hűen nem voltak túl sokan. Az estét egy kör tequilával kezdtük, aztán mindenki kedvére iszogatott. Én maradtam a dupla whiskys kólámnál. A kanapén Harry mellett ültem, a kezei szüntelenül markolászták a combomat miközben Zaynnel beszélgetett. Én leginkább Sophiával pletykáltam, aki a másik oldalamon foglalt helyet és néha Liam is becsatlakozott a beszélgetésünkbe. Egyre jobban éreztem magam a csapattal. Szinte mindig csak magamat adtam mellettük, mégis azt vettem észre hogy kedvelnek. Ezáltal magabiztosabb lettem és nem féltem jobban és jobban kinyílni a társaságukban.

Az idő elteltével az alkohol is ezerrel fogyott, így egyre oldottab és boldogabb állapota került mindenki. Sophiával már olyan jókat kacagtam a semmin is. Aztán éjfél után jártunk jócskán mikor kiszúrtam, hogy Leti jelent meg a tánctérnél. Mint már korábban említettem, a város ezen részen a fiatalok nagy része lényegében ugyan oda járt, így soha nem volt nehéz ismerős arcokba futni egy-egy helyen. Ez néha pozitív volt, de legtöbbször nem volt ínyemre, hogy mindenhol olyan embereket láttam, akiket legalább már látásból ismertem. Vágytam kicsit új ingerekre, új emberekre még akkor is, ha alapjáraton szerettem itt élni.

- Agh, biztosan ide fog jönni, pedig elég suliban jópofiznom vele - forgattam a szemeimet. Ezt elkerülve inkább magam után húztam Sophiát táncolni, a másik oldal felé. Nem mentünk túl távol már csak azért sem, mert a kanapék a táncparkett két oldalán voltak. Harry már csak attól is vigyorgott, hogy felálltam. Szereti, ha táncolni lát. Kezeimet a fejem fölé emelve tekergettem a csípőmet a zene ritmusára, miközben Sophiával vigyorogva énekeltük a zene szövegét.

- Jé, szia Tina. Sosem láttalak még itt - jött oda Leti. Ájtatos mosollyal nyomtam az arcára két puszit.

- Harryékkel vagyok - válaszoltam egyszerűen. A nyáron nem csak én voltam az aki változott, Letin is felfedeztem ezt. Egyszerűen azt látom nem örül a boldogságomnak, szinte féltékeny rá és már csak a mondataiból és a tetteiből is lejön, hogy mindenáron el szeretné venni tőlem ezt az egészet. És ez volt az, ami igazán zavart. Egy igaz barát örül a boldogságodnak, nem féltékeny rád miatta.

- Oh tényleg? - ragyogott fel rögtön az arca és szinte automatikusan a vállam mögé nézett. A szemeimet forgattam tetteire. Ezek után már meg sem lepett, ahogy őrjöngeni kezdett és eszeveszetten rázni kezdte magát a zenére mellettünk. Én közben inkább vissza táncoltam a nevető Sophiához és buliztam tovább, nem is foglalkozva vele. Ahogy a dj új számára váltott vigyorogva fordultam Harry felé. Az ujjaimmal hívogattam oda.

- Nem vagyok elég részeg - fogta át a derekam halkan nevetve, amint odaért hozzám.

- Dehogynem, táncolj - húzódtam el tőle és táncolni kezdtem. Szinte már fel sem tűnt, ahogy Leti megint mellettem termett. Harry velem szemben volt és kacéran vigyorogva bámult. Fura volt vele szemben állva táncolni és nézni egymást. Kínzásnak is elment amint láttam a csípőmozgását, de nem értem hozzá. Persze ő volt az, aki hamarabb feladta és megindult felém. A derekamat elkapva rántott magához és folytatta a táncot immáron velem. Kacagva kulcsoltam kezeimet a nyakához. Valahol megnyugtatott a dolog, hogy Harry részeg volt, mégsem nézett még rá se Letire. A megismerkedésünkkor örömmel élt volna a lehetőséggel, mostanra elég sok minden változott hála istennek. Tényleg kezd rászolgálni a bizalmamra. Bár mindig bennem van, hogy nem benne nem bízom, hanem a körülötte lévő nőkben. Ez a lényeg.