Titanilla szemszöge
Amennyire pánikba estem emiatt a kettesben koktélozás miatt annyira lett bohókás az egész. Most nem haraptunk egymás minden szavára, igaz Harry igencsak furcsa volt. Már a nyelvem hegyén volt mindig, hogy megkérdezzem mi a baj, de aztán valami mindig visszatartott, mondván mi közöm van hozzá és úgysem mondaná el.
Másnap nagyokat ásítva mentem ki a nappaliba a szüleimhez. Míg apa reggelit csinált én Noellel játszottam. Olyan nagy már és okos, nemrég múlt 2 éves és ahogy nő igazi kis mókamester lett. Mindig sikerül minket megnevettetnie.
Reggeli után úgy döntöttünk a napunkat a parton töltjük. Bikinimre még felkaptam egy lenge ruhát, felvettem a kedvenc kalapom és napszemüvegem, majd indulásra készen álltam. Annék már a ház előtt vártak ránk.
Próbáltunk találni egy minél nyugodtabb partszakaszt, nem igazán szeretem mikor nyaralás közben emberekkel az aurámban kell napoznom és fürdenem. Arra ott a strand. A tenger és a partja azt gondolom éppen elég nagy ahhoz, hogy mindenki megtalálja a maga helyét.
- Anya, csinálsz rólam egy képet? - nyújtottam felé a telefonom, mire Harry közbeszólt.
- Majd én - vigyorgott.
- Oké - motyogtam, majd nagyot sóhajtva lekaptam magamról a ruhát és a homokba feküdtem. Szinte égetett Harry tekintete és így legalább biztos lehettem benne, hogy a legjobb formámat próbálom mutatni ha már Harry tartja a kamerát.
- Már el is felejtettem milyen szép kerek a popsid- pimaszkodott szúrósan néztem rá pofátlan megjegyzése miatt. Még szerencse, hogy kicsit lejjebb jöttem a szüleinktől és nem hallottak minket.
- Harry normálisan már, egy értelmes képem se lesz az instára ha nevettetsz.
- Óh elnézést hölgyem - kuncogott.
Miután végeztünk a kis fotózásommal leterítettem a törölközőmet és megnézegettem a képeket. Nem lettek olyan rosszak mint képzeltem és biztos voltam benne, hogy hónapok múltán is Harry megjegyzése fog róla eszembe jutni.
- Még akár a nyaralásom fotósa is lehetsz, így hasznodat is veszem - vigyorogtam rá mikor mellém telepedett a homokban.
- Hát ha máskor is ebben a bugyiban kell téged fotóznom hátulról azt hiszem hülye lennék nemet mondani.
- Ajj hagyj és ne flörtölj velem- löktem meg a mellkasát ezzel felkeltve a saját figyelmem, ami a felsőtestére terelődött. Meglátszott rajta az edzés, hasizma és mellizma erősebben rajzolódott ki a tetoválás alatt mint azelőtt. Hála isten Harry nem tette szóvá, hogy megbámultam. Vagy sötét napszemüvegem jelent remek álcát tetteimnek vagy csak nem akart belemenni. Én azért reménykedtem, hogy az előbbi.
- Miért ne? - kérdezte. Szája szélén ott bujkált továbbra is pimasz mosolya amire már csak a szememet forgattam és szó nélkül hagytam a dolgot. Inkább nem akarok belemenni ezekbe a játszmákba.
Lényegében az egész napunkat a parton töltöttük, mindössze ebédelni vonultunk el, majd visszamentünk. A reggeltől eltekintve sikerült Harryvel hétköznapi módon viselkedni. Nem flörtölt vagy bámult, így én is tudtam vele kicsit barátságosabb lenni. Igaz, még mindig bennem volt, hogy félek vele túl kedves lenni. Tudom, hogyha visszamegyünk egészen más lesz minden vagyis inkább azt mondanám, hogy olyan mint eddig.
Az estém is egészen nyugisan telt. Miután lezuhanyoztam Noelre vigyáztam míg anya és apa lementek a partra sétálni egyet. Gondoltam nekik is kijár egy kis romantika. A kisöcsémmel még játszottunk egyet. Azt kell mondjam kifejezetten élveztem néha a kisautók tologatását, vagy a kockavárak építését. Egészen visszamentem gyerekbe mikor vele voltam. Elég volt nyolcig várnom, mikor Noel egyre laposabbakat pislogott, így le tudtam tenni az ágyába és hamar elnyomta az álom. Jól kifárasztotta a mai pancsolás.
YOU ARE READING
LoveGame
FanfictionBizony egy művészlány is lehet bevállalós, főleg ha van, aki kiváltja belőle. Harry rögtön felfedezi a Titanillában rejlő vadságot, viszont ez nem minden esetben elegendő egy kapcsolathoz. A szerelmet és a gyűlöletet bizony csak egy apró szál válasz...