Már két órája Carlossal vagyok. És be kell, hogy valljam... Nem érzem rosszul magam. Pedig arra számítottam, hogy gyötrelmes órákkal fogok szembenézni. Talán tényleg barátkozhatnánk. Rengeteg érdekes dologról tud beszélni és nagyon tetszik, hogy be nem áll a szája és nincs 1 másodperc kínos csend sem. Sokat mesélt nekem Spanyolországról és a családjáról is. Na meg azt is, hogy az apjával imád F1-re járni és hogy régen együtt mentek mindig gokartozni. Számomra ez lehetetlen lenne. Apa még akkor lelépett mikor még járni se tudtam, anya meg a munkájának él, hogy nekem elő tudjon teremteni mindent.
- Tehát akkor jó a családi kapcsolatotok. - mosolyodtam el.
- Ja, nagyon bírom őket. De néha az agyamra tudnak menni.
- És mikor mész haza?
- Amikor már te is jöhetsz velem. – mondta és megsimogatta a kezem.
- Álmodj tovább.
- Nem vicceltem. Én jártam nálatok, te is gyere el hozzánk.
- Figyelj, Carlos! Kötve hiszem, hogy anyám elengedne százezer kilométerre az otthonomtól.
- Anyukád bír engem. - vonta meg a vállát.
- És? Te is bírsz engem, de nem jönnél el velem a világ végére.
- Dehogynem! - kacagott fel.
- Miért?
- Mert ott kettesben lennénk. Minden... zavaró tényező eltűnne.
- Milyen zavaró tényező?
- Iskola, egyéb személyek, a makacsságod.
- A makacsságom hozzám tartozik, jönne velem. Különben is mi bajod van a makacsságommal?!
- Hát csak az, hogy ha nem jönne be neked Tomi, akkor már rég nekem adtad volna magad.
- Fogadd már el, hogy mi csak barátok, leszünk. Ennél soha nem lesz több.
- Akkor te fogadd el, hogy én, ugyanúgy megakarlak majd szerezni, ugyanúgy feláll majd tőled és mindig itt leszek. Akkor is amikor ő randizni visz, amikor már talán beléd is szeret úgy igazán és végül akkor, amikor összetöröd a szívét, mert rájössz, hogy végig itt volt a tökéletes ember melletted és tudat alatt csak kíváncsiságból várattad meg.
Fogalmam sincs, hogy miért jövök be neki ennyire, de már nem is akarom nagyon kinyomozni. Talán jobb, ha nem tudom. Lett egy barátom és kész. Igaz, hogy mást biztos nem ver egy ilyen hülyével az Isten. Fogalmam sincs én mivel érdemeltem ki ezt az áldást. Bár azt még mindig nem tudom, hogy Tomival mi lesz ezek után. Továbbra sem hiszem, hogy a Carlos által elmondott gyerekes játékot játszaná, de kicsit nyomaszt a dolog.
Elkezdtünk filmet nézni. Már nem emlékszem mi volt a címe, de a lényeg az volt, hogy két barát elmélyítette a kapcsolatát szexel. Tehát barátok lettek extrákkal. És barátok is maradtak. Végig. Semmi szerelem.
- Ez olyan nevetséges. – mondtam a film végén
- Ismered a mondást, nem?
- Nem.
- Un amigo siempre amigo. Incluso si usted tiene entre las piernas hay.
- És ez mit is jelent?
- Egy barát mindig barát. Akkor is, ha a lábad között van.
- Ez nagyon megnyugtató.
- Mit szólnál, ha elmélyítenénk a kapcsolatunkat? – mosolyog angyalian.
YOU ARE READING
Amigo
RomanceAmigo Egy szó, ami oly keveset enged, mégis vonz, hogy többet akarj. Lehunytam a szemem és vártam, hogy megcsókoljon, de helyette csak egy puszit nyomott az orromra. Kinyitottam a szemem és azzal a tenyérbe mászó vigyorával találtam szembe magam. ...