"- Látnod kéne a herceged."
Leültem mellé és némán vártam, hogy magyarázatot adjon a történtekre, de nem mondott semmit. Lehet, hogy ennyi a magyar szókincse, de ez azért elég nevetséges feltevés lenne.
- Szóval mi is történt?
- Azt akarta, hogy hagyjalak békén.
- És te mit mondtál?
- Azt, hogy amigo vagy.
- Hát ez azért túlzás. - tettem hozzá rögtön.
- Megtennéd, hogy nem szólsz közbe?! - nézett rám ingerülten. - Gracias! Tehát az amigo-m vagy! És én figyelek rájuk. Akár utálnak akár nem.
- Ezzel arra célzol, hogy több olyan "amigo-d" is van, aki amúgy nem bír csak nem tudnak megszabadulni tőled?
- Princesa. Csend! - mosolygott rám kedvesen. - Szóval az a lényeg hogy nekem nem tetszik, hogy ő közeledik hozzád és még van képe nekem is bepofázni.
- Kérdezhetek valamit? Ki kért meg, hogy avatkozz bele az életembe?
- Emma.
- Hogy mi?
- Ő mondta, hogy kerüljek közel hozzád, mert szükséged van egy amigora.
- Ja. Amigo. Barát. Nem valami személyi terminátort.
- Ha te így hívod azt, aki törődik veled, akkor de.
- Te nem törődsz velem, hanem terrorizálsz.
- Jaj, mert nem mindegy.
- Chhh. Nem!
- Na, hol is tartottam? Ja, igen. Szóval az a lényeg, hogy megakart ütni, de nem jött össze aztán a haverja lefogott, de megfejeltem. Végül összeverekedtünk és a lényeg az, hogy ő durvábban járt mint én.
- És te erre büszke vagy?
- Igazság szerint nem. Szánalmasnak tartom, amikor a gyenge kiprovokálja, hogy szétverjék.
- Fel kell hívnom.
- Szerelmes vagy belé, nem?
- És ha igen?
- Meg akarod szerezni.
- Ja.
- És feltűnt, hogy akkor kezdett teperni mikor jöttem?!
- Ez nevetséges. Mégis honnan veszed?
- Emma szerint ez van.
- Mert ő aztán sokat tud a pasikról...
- Nem! Nem vagyok kíváncsi a hülyeségetekre. Nem egy visítozós perra histérica vagyok.
- Perra mi?
- Ha kedvesen akarom fordítani akkor hisztis lány.
- És ha őszintén?
- Hisztérikus szuka.
- Szuka?! Na, menj a... -kezdtem, de befogta a számat.
- Princessa. Még egy rossz szó a kis ártatlan szádból.. és garantálom, hogy többek leszünk, mint amigo-k.
Komolyan! Mégis mit képzel magáról? Még neki áll feljebb azok után hogy hisztériás szukának hívott?
A keze még mindig a számon pihent, de persze nem sokáig mert a tőlem telhető legnagyobb erővel beleharaptam. Amint elkapta onnan én otthagytam. Persze ez az otthagyási kísérletem sem épp úgy sikerült, ahogyan azt elképzeltem. Carlos utánam sétált és elém állt, hogy ne menjek tovább. Nem szólt semmit csak néztünk egymás szemébe és vártam mit fog mondani, hogy mentse magát az előbbiek miatt. De nem tett semmit. Nem. Carlos Sanchez nem ilyen. Ő tényleg egy rossz fiú. Nem szorul mentegetőzésre.
- Várok. - szakítottam meg a csendet.
- Mire?
- Arra, hogy bocsánatot kérj!
- Ja, arra várhatsz. Sosem fog megtörténni.
- Utállak.
- Igen, igen. Mond ezt három hét múlva.
- Soha nem fogok beléd szeretni.
- Lehet, hogy nem szeretsz belém, de az enyém leszel az biztos.
- Te meg a hülyeségeid. - sóhajtottam majd kikerültem és tovább indultam.
- Most meg hová mész?
- Haza.
- Még nem is kajáltunk.
- És?!
- Verekedtem miattad.
- Kértem?
- Velem nem beszélhetsz így.
- Úgy beszélek veled, ahogy akarok. Számomra egy senki vagy!
- Egy senki? Inkább egy vagyok a kevés barátaid közül. Oh, lo sentimos! Én vagyok az egyetlen?!
- Igenis vannak barátaim!
- Sí? Na, ki?
- Ott van... - ami azt illeti itt tényleg elgondolkodtam. Nem vagyok az a barátkozós típus, meg jobban elvagyok magamban. - Emma.
- Igen ott. Az én otthonomban, nagyon nagyon messze innen. Tehát nincs itt.
- Akkor Tomi.
- Ő azért kezdett közeledni feléd, mert én nem az ő nyomorék bandájához mentem először, hanem veled kezdtem kommunikálni. És mivel értem több csaj olvadozik, mint érte ezért elkezdte fűzni az egyetlen lányt, aki nem bomlik utánam. Mindezt azért, mert ő akar lenni az alfa. Ami nagyon gyerekes.
- Ez hülyeség.
- Ugye? Tök mindegy mit tesz én maradok az alfa.
- És még Tomi a gyerekes? - Néztem fel az égre mintha kaphatnék valami Isteni segítséget aztán elindultam vissza a házhoz.
- Most hová mész?
- Kajálni lettem hívva és éhes vagyok. Tehát ha nem akarod, hogy téged egyelek meg akkor sürgősen adj enni.
- Nagyon szívesen lennék a szádba princessa.
- Undorító vagy!
- Csak kívánlak.
- Nem vagyok kíváncsi az ilyen közlendődre.
- Na, Léna. Ahogy a szavaidból kiveszem már szerinted is amigo-k vagyunk.
- Lehet!
- Léna, drága egyetlen amigo-m. Kérlek. Áll a farkam.
- Nem a kurvád vagyok.
- Egy amigo segít a másiknak.
- Soha!
- Jól van akkor elintézem én magamnak csak tedd ki a melled.
- Hogy mi van?
Beértünk a házba és Carlos az emelet felé kezdett húzni.
- Kajálni jöttünk.
- De még ki kéne vernem. - teljesen úgy csinált mintha ez ilyen nagyon alap beszédtéma lenne kettőnk között. Nem vagyok prűd... De ez azért kicsit sokkolt.
- Én azt hittem csak viccelsz.
- Hát nem! Na, tedd ki a melled, mert szét durranok.
- Soha!
- Amigo-k vagyunk.
- Mond csak. Szerinted, mit jelent ez a szó?
- Barát.
- Akkor miért akarsz extrát?
- Hát nekem eddig minden lány amigo kiverte, bekapta...
- Ne sorold tovább! Nem akarom tudni!
- Kérlek Léna.
YOU ARE READING
Amigo
RomanceAmigo Egy szó, ami oly keveset enged, mégis vonz, hogy többet akarj. Lehunytam a szemem és vártam, hogy megcsókoljon, de helyette csak egy puszit nyomott az orromra. Kinyitottam a szemem és azzal a tenyérbe mászó vigyorával találtam szembe magam. ...