You Kill Me Harry Styles✔️

26. Fejezet

Miután feladtam a levelet Harry-nek, elsétáltam London legvégébe. Muszály volt kicsit egyedül lennem, és átgondolnom a dolgokat.

A Temze partjához leülve elkapott egy Deja-vu érzés.

*Visszaemlékezés*

- Lina, add már vissza! - kiabáltam legjobb barátnőmnek, aki a telefonomat lenyúlva, elkezdett a Duna partján össze-vissza futkorászni vele, miközben az üzeneteimet olvasta fel hangosan. Az egész osztály előtt. - Kovács Alexandra Panna Lina! Ha nem adod vissza, elmondom az osztálynak, hogy mit csináltál Patrikkal a szertátban. - álltam meg, majd elvigyorodva összefontam magam előtt kezeimet.

- Nem mered! - összeráncolt szemöldökökkel nézett rám.

- Dehogyis nem! Úgy ismersz engem, aki nem mer, hanem kussban marad?! - tettem fel a költőinek szánt kérdést.

- Igen! - felelték kórusban a többiek. Én csak tátott szájjal néztem rájuk.

- Jól van. Rendben. Ezt még visszakapjátok. - bólogattam, miközben cuccaimat összeszedtem. - Add csak ide a mobilom! - kaptam ki Lina kezéből a készüléket. - Sziasztok! - intettem a döbbent osztálytársaimnak, majd hazaindultam...

*Visszaemlékezés vége*

Az emlékek záporként csaptak le rám, én meg elmosolyodtam. Mennyire hiányoznak a többiek!

Még mindig nem bírom felfogni, hogy hogyan volt képes Harry átverni. Belőle néztem volna ki pont hogy utoljára ezt az egészet. Na és akkor még ott vannak a többiek. Az öcsémről nem is beszélve. Hogy volt erre képes? Miért csinálta ezt? Én... én sosem lettem volna képes vele ilyet tenni. Mindig is szerettem, Harry-ről meg már nem is beszélve.

Most mit csináljak?

Ez az egy kérdés járt a fejemben. Mi lehetne most erre a legjobb megoldás? Haza utazzak, vagy ne? Csináljak úgy, mintha mi sem történt volna? De az nem jó, mert Harry-nek már feladtam a levelet. Ő még ma értesülni fog arról, hogy tudom, hogy apa lesz.

Egyáltalán biztos, hogy Harry-é a gyerek?

Ugrott be ez a kérdés hirtelen. Mi van, ha nem is Harry az apja? Hiszen ez a dolog két hete volt. Kendall pedig már 5 hetes terhes. A szemét átvágott! Muszály vele beszélnem. Ezt nem fogom ennyiben hagyni.

*15 perccel később*

Az ultrahang felvétellel a kezemben csengettem be Kendall-hoz. Pár másodperc után nyílt is az ajtó.

- Szia Kendall! - vettem fel egy álarcot.

- Szia. Hát te? Miért jöttél?

- Ja, csak gondoltam beszélgethetnénk a baba dologról. Annyira szeretem a gyerekeket. Meg ha már Harry gyerekéről van szó, akkor gondoltam jóban lehetnénk. - mosolyogtam.

- Persze, gyere csak be! - mosolyodott el, és mintha kicsit feszengett volna. Ha! Tudtam, hogy hazudik.

A nappaliba sétálva leültünk mindketten, majd elkezdtem azt, amit a fejemben kiterveltem.

- Na, és hány hetes terhes is vagy?

- Kettő.

- De hiszen az ultrahangfelvételre az van ráírva, hogy az ötödik hétben vagy. - mosolyogtam rá, mire az ő arca eltorzult.

- Neeem, én két hetes terhes vagyok. És ezt be is fogom bizonyítani! És ezt még megbánod, kis ribanc! - hirtelen felhúzott a kanapéról, majd már csak annyira emlékszem, hogy a falnak szorít, majd beleveri többször is egymás után a fejemet. Utána már minden homályos...