Írástechnikai cikkek és tippek - Hogyan írjunk regényt?

Írástechnikai tudnivalók - Szereplők 2.

Az előző bejegyzésemben már olvashattatok egy kis összefoglalót a történetek szereplőiről, és arról, hogyan tudjuk jobban megismeri őket. Ebben az írásomban az egyes típusokról olvashattok.

A szereplők típusai

Főszereplők

Azt már biztosan megtanultuk iskolás éveinkben, hogy a történetek azon szereplőit, akiket közelebbről és mélyebben is megismerhetünk az események során, főszereplőknek hívjuk. Nem kell minden egyes karaktert részletesen kibontanunk (hacsak nem valamilyen tolkieni vagy martini családeposzt tervezünk), hanem a központi alakok jellemzésére kell a legnagyobb hangsúlyt fektetnünk, ők lesznek a történet szempontjából a legfontosabb tényezők. Őket kell felruháznunk a vággyal, a jellem összetettségével és a változás képességével, amit kifejtettem.

Amíg a novelláknak legtöbb esetben csak egy-két főszereplője van, addig egy regény ennél többet is megenged, akár négy-öt szereplő szemén keresztül is láttathatjuk az eseményeket, csak arra is figyelnünk kell, ha ezt a több elbeszélős módszert válasszuk, akkor mindegyik karaktert érdemes egyenlő mértékben kidolgozni. Az olvasók igényelni fogják ezt.

Azokat a szereplőket, akik a történet során valamilyen szinten gátolják a főhősünk útját, kalandját (ezek legtöbben negatív alakok, gonosztevők) antagonistáknak hívjuk. A Harry Potterben ez Voldemort, de ugyanúgy Draco Malfoy is, A nagy Gatsby-ben Tom Buchanan, a Twilight-Alkonyatban pedig Victoria.
Nem minden történetben van szükség negatív szereplőkre, de igaz, hogy velük sokkal színesebbé válik írásunk.

Mellékszereplők

Mellékszereplők azok az alakok, akiknek csak részlegesen szentelünk figyelmet a történésekben. Néhányuk teljes mértékben a főhőssel tart a történet végéig, vannak akik időközben lemorzsolódnak. A mellékszereplők ábrázolása részleges kell, hogy jelen, elég ha találunk pár olyan jellegzetes vonást, ami jól meghatározza őket. A Harry Potter történetekben ilyen például Neville esetlen alakja, vagy az Alkonyat szériában a folyton nyomuló Mike Newton vagy a csacsogó, hebrencs Jessica Stanley.

Statiszták

A statiszták azok a szereplők, akik benépesítik az általunk elképzelt világot, de nem játszanak kulcsszerepet a történetben. Ők azok a karakterek, akik kiszolgálják főhősünket a boltban, sétálnak az utcán, vagy akik főhősünk elé teszik a megrendelt steaket. A statiszták egy hosszabb regény esetében nem elhagyhatóak, hiszen nélkülük hiteltelen lenne a történetünk. A novella esetében könnyebb dolgunk van, ott akár az egész cselekményt a főhős köré építhetjük anélkül, hogy bármilyen más karakter alakja belefolyna.

A szereplőket lapos és plasztikus jelzővel is szokták még illetni. A plasztikus karakterek azok, akiket teljes mértékben megismertetünk az olvasóval, nekik tudjuk minden rigolyáikat, értük izgulunk. Ezek szoktak lenni általában azok a szereplők, akiket az olvasó könnyen megszeret. A lapos karakterek szerepeltetése nem feltétlen negatívum, de vigyáznunk kell, hogy a főbb események szempontjából érdektelen karaktereket nem szabad nagyon kibontanunk, hiszen ha túlságosan is kidolgoznánk, akkor az elvonná az olvasó figyelmét a főhősről és olyan szereplőhöz kötődne, aki nem is játszik kulcsszerepet.

Mitől lesz egy karakter ikonikus és felejthetetlen?

Darth Vader, Edward Cullen, Katniss Everdeen, David Copperfield. Ezeket a neveket biztosan hallottuk már egyszer az életben, pontosan tudjuk, hogy kik ők. De mitől váltak ilyen népszerűvé és felejthetetlenné?