Írástechnikai cikkek és tippek - Hogyan írjunk regényt?

Írástechnika - Miről érdemes írni?

Sokan biztosan felteszik a kérdést – vagy miután befejeztek egy regényt, vagy mikor kaptak pár visszautasítást a kiadóktól, szerkesztőktől -, hogy miről is érdemes írni?

Most biztosan arra gondolunk, hogy ez mekkora hülyeség... Ha már egyszer a fejemben van egy ötlet, akkor miért ne írnám meg? Kit érdekel, hogy az éppen nem valami vámpíros történet, fantasy, sci-fi, BDSM vagy ami mostanában menő?

Biztosan emlékszünk még, hogy az Alkonyat térhódításával 2008-2009 környékén rengeteg hasonló vámpíros történet jelent meg, aztán jöttek az újabb természetfeletti lények: vérfarkasok, alakváltók, tündérek, angyalok és démonok, sellők, vérmacskák...s ki tudja még hány szerzet. Ez nem meglepő, hiszen ha tíz évvel korábbra nyúlunk vissza, akkor pedig J.K. Rowling világa ihletett meg sokakat, máris előbukkantak rejtekükből a kis varázslótanoncok, boszorkányok, mágusmesterek stb. Mindenki elgondolkodhat rajta, hogy mennyire hagyja magát befolyásolni. Leszögezem, nem feltétlen kell követni a trendeket.

Aki szerzőként is sok könyvet olvas – saját példámon is tudom – akarva akaratlanul is ki van téve külső befolyásoló tényezőknek, és az éppen aktuális "könyvtrend" nagyban meghatározza nem csak a könyvfogyasztásunkat, de esetleg azt, hogy rákapunk egy-egy zsánerre, típusra az írás során is. Most megkérdezhetitek, hogy ez feltétlen baj-e? Nem.

Ettől még egy aranyszabályt be kell tartani:

Arról írj, amit ismersz!

Sokan rosszul értelmezik ezt a tanácsot. Hiszen miért ne alkothatnánk valami olyasmit, amihez nem értünk? Feltétlenül orvosnak kell lennünk ahhoz, hogy orvosi krimiket írjunk, mint Robin Cook? Persze hogy nem.

Az évek során kezdtem megérteni, hogy ez a tanács, inkább átvitt értelemben szól. Ez nem egy utasítás, hanem egyfajta iránymutatás.

Megint csak J. K. Rowling példájával tudok feljönni, aki tanárként dolgozott, valószínűleg sosem volt jártas az alkímiában, és feltehetőleg titokban nem is boszorkány. Akármennyire is tűnik egyedinek Harry Potter története vannak olyan elemei, amit Rowling máshonnan csent el. Félre ne értsetek, nem vetem meg őt ezért. Rowling maga vallta be egy interjú során, hogy a HP történetek megszületéséhez nagyjában hozzátett Tolkien, Lewis, a Grimm fivérek és rengeteg más író, akiket Rowling előszeretettel olvasott nem csak gyerekként, de mint szülő a saját gyerekeinek is.

Suzanne Collins, aki két gyerekcsatorna között rohangált késő estig, a TV-ben látott egy műsort, amiben gyerekek versenyeztek egymással, aztán elkapott néhány felvételt az iraki háborúról. Az elfáradt írónő le-lecsukódó szeme előtt máris megjelent az Éhezők Viadalának ötlete. Még nem ismerhette a világot, amiben a gyerekeknek harcolni kell a túlélésért, de a gyerekműsorok lévén már rengeteg tapasztalatot szerzett, a többi pedig a fantáziája segítségével született meg.

A tanács, nem azt jelenti, hogy csak is kizárólag arról írj, amit ismersz, vagy amit más emberek útján megtapasztalsz, hanem, hogy fel kell használnod a tudásod az életről, a természetről, a társadalomról, emberiségről, emberi kapcsolatokról, hogy mindezek az ismeretek az alapot szolgáltassák a történeteidhez.

Talán a legjobb taktika, ha az író tudásbázisa és ötletei kiegyensúlyozott keveréket alkotnak egy történet során. Lehet, hogy az író éppen a szülővárosát használja kiindulási pontnak, vagy a karakterek egyes tulajdonságai fellelhetőek a családtagokban, ismerősökben, barátokban, mindeközben a történet eseménye teljesen független ettől, csupán fikció. Lehet, hogy éppen fordítva: a cselekményt a történelemből vette, az író sokat kutatott és komoly háttérmunka előzi meg a kéziratot, de fiktív szereplők kalandjait kísérjük végig. A kreativitás arról szól, hogy ötvözzük a már meglévő alapokat néhány innovatív újdonsággal.

Néhány jó tanács:

Írd le, mit érzel. Használj fel személyes, érzelmi tapasztalatokat. Bármi jöhet: közeli hozzátartozó halála, szakítás/válás, új párkapcsolat kibontakozása, kinevezés a munkahelyen, diploma megszerzése stb.

Fantáziálj! Ne légy rest felhasználni a képzelőerődet, legyen szó fantasztikus fenevadakról, mitikus lényekről, idegenekről, és furcsa, varázslatos világokról.

Írd le a tapasztalataidat. Minden tapasztalatot át lehet ültetni fikcióba. Emlékszel az első szerelmedre, az első csókra? Ragadd meg a pillanatot és az érzést, és gondolkodj el rajta, mit csinálna/érezne a karaktered, még akkor is ha földönkívüli vagy egy elf.

Írj arról, ami foglalkoztat. Sosem baj beleszőni a történetbe olyan apróságokat, amik téged is foglalkoztatnak. Végezz kutatásokat, hogy még hitelesebb lehess. Szereted az amerikai focit, de nem is tudod, hogy mik a fontosabb szabályok? Azt hiszed, ismered New Yorkot, de ha megkérnek, nem is tudnád megmutatni merre van az Ötödik sugárút? Bármit is használsz fel a történetedben, győződj meg róla, hogy helyes-e az információ.

Sok sikert!

(^.^)

Ha tetszett, iratkozz fel az e-mail címeddel, hogy első kézből kapj értesítést!

https://cassyblacksmith.wordpress.com