Nem akartam ideges lenni így vettem egy mély levegőt és mentem át a fotózáshoz alkalmas terembe.
A díszlet már fel volt állítva. Megálltam és a gépemet beállítva vártam, hogy Mr. Arogáns Bunkó megérkezzen.
- Na itt vagyok- vágta ki az ajtót és egy kávéval a kezében be jött a kivilágított szobába.
- Nekem megy a munka időm- sóhajtottam és egyik lábammal idegesen topogtam
- Jól van már apuci- röhögött és beállt a helyére.
- Magadtól csinálsz pózt- vártam egy percet majd elkezdtem a képeket készíteni.
Egész fotogén alkat. Sőt, mintha kamera elé született volna. Szexy is tud lenni, de gyerekes is egyben.
- Na Zöldfülü ki gyönyörködted magad?- csapott tarkón TaeHyung.
Felnéztem a gépemből és most már teljesen más szerelésben állt előttem
- Mihez lesz a fotózás?- kérdeztem, de közben csináltam a képeket.
Nem igazán feszengtem mert rajtunk kívül nem volt senki más a kicsi és alapból sötét helységben.
- Magazin. Remélem az alsónadrágos képeket nem te csinálod. Mit kezdek egy kanos fotóssal?- húzta gúnyos mosolyra ajkait amitől picit elpirultam.
Lenne egy két ötletem mit kezdhetnél... Van itt egy asztal bár a föld se rossz. Leteperhetnél és fulladásig csókolhatnál. A kényelmetlen ingemet és szűk gatyámat ketéphetnéd rólam és ajkaiddal kényeztethetnéd testem. Figyelmet követelő férfiasságomon a száddal elszórakozhatnál és...
- Nocsak csak nem beindultál?- meredt TaeHyung alig néhány centire a szemeimbe.
Ijedten ugrottam hátra és lesütöttem szemeimet. Bassza meg... Vagy inkább baszna meg? De jézusom... Ennyire rég nem voltam fiúval... A más fél év nem rég... Ugye?
- Folytassuk- köszörültem meg a torkom.
- Mutatsd inkább a képeket- vette el a gépem és kivette belőle a kártyát. Az asztalon lévő laptopomhoz ment és bele rakta. Oda húzott egy széket amire leült. Mögé álltam és mellkasom előtt össze font karokkal néztem a műveim. Nem is lettek rosszak. Végig néztük mind majd kiválasztottuk a legjobbakat.
- Ennyi?- kérdeztem és át nyúlva mellette a kiválasztott képeket elküldtem a magazinnak.
- Ennyi- lökte el maga mellől kezeimet bunkón és felállt.
- Mennyi lesz a munka időm?- kérdeztem pakolva.
- Személyi fotós vagy. Minden reggel 8-kor legyél a házam előtt. Itt a cím- nyújtott felém egy papírt. - Olyan dolgokat amik eladhatóak megörökítessz és a munka időd vége mikor én azt mondom. Ennyi. Majd zalálkozunk Zöldfülü- vette fel a kabátját és a szájába véve egy epres nyalókát, távozott.
Kiketekedett szemekkel néztem utána. Nekem ezt kell elviselnem 2 hónapon keresztül? Csoda lesz ha túl élem.
A telefonom elkezdett csörögni. Oh neki is hiányzok?
- Mondjad Tökmag- vettem fel és mosolyogtam ahogy köszönés helyett csak fújtatott egyet.
- Gyere át. Muszájh- mondta kicsit elsóhajtva a végét.
- Kanos vagy?- nevettem.
Lehet nőcsábász, de néha segitek neki.
- Picith...de most más kell- nyöszörgött.
- Mi kell haver?- votam fel a szemöldököm és már a kocsiba is ültem.
- Dugj meg- azzal bontotta a hívást.
Néhány percig meredtem a már elsötétült képernyőre. Most azt kéri rakjam meg... A legjobb barátom? És én igent akarok mondani?
Jó, igaz rég voltam bárkivel is és szükségleteim vannak, de mi baj lehet? A barátságunknak nem lesz vége mert nem fog belém szeretni... Sajnos.
Én szeretem őt, de csak szex-re kellek neki. Ő sosem kezd fiúval és erősen tagadja hogy meleg. Mondjuk nem is meleg csak Biszexuális, mert a fiúkat is megnézi.
De rám sosem gondolt úgy... Talán most igen? Na próba szerencse. Egy biztos.
Most egy nagyon forró estének nézek elébe...😌Halii :)
Új rész és fogalmam mikor lesz folytatás 😔 de igyekszem 🔥
Ha tetszett hagyjatok nyomokat 💞Pussz: VALAKI
YOU ARE READING
Gyönyörű Szerencsétlenség [VKook/ BEFEJEZETT]
FanfictionJeon JungKook egy fiatal fotós, akinel a kezébe sose adtak nagy munkát. Viszont mikor végre a sarkára áll és a nagyobb munkát követel nem gondolja, hogy az a nagy feladat mennyire lesz nehéz. Azt hitte a sztárok fotózása könnyű. Beállnak, lő és vég...