Gyönyörű Szerencsétlenség [VKook/ BEFEJEZETT]

3.2

- Nyuszii- suttogta valaki a fülembe.

A nagyon ismerős ébresztéstől kipattantak a szemeim de csak Zelot láttam magam előtt. Szerencsére?

- Jó reggelt- fúrta buksiját mellkasomba. Megsimítottam majd a hajába pusziltam.

- Szia- motyogtam álmos hangon. - Hogy aludtál? Beszundítottál a vízben

Zavartan kuncogott és jobban hozzám bújt.

- El fáradtam na

- Nem is azért babám- nyújtóztam majd elhúzva fejecskéjét mellkasomtól szokásos reggeli csókban részesítettem.

Boldogan viszonozta majd hirtelen felém kerekedett.

- Mit akarsz Babóca?- simogattam meztelen oldalát amitől picikét megremegett.

- Hm ha feletted vagyok szerinted? Pizzát sütni- forgatta a szemét játékosan majd újra bírtokba vette ajkaim, hogy aztán az egész testem az övé legyen.

Engedem dominálni néha, de van egy határ amitől tovább nem engedem. Maradjon csak kis cuki passzív, de ha akar hagy tapasztaljon.

Forró csókcsatánkat a redvás csengó zavarta meg. Nem akarooom!
Mivel én folytatni akartam az édes háborúnkat, de Zelo nem így elhúzódott tőlem.

- Rajtad van ruha. Menj nyitsd ki. Hamar rendezd le mert nem tudok várni- karmolt mellkasomra piros csíknyomot hagyva maga után, hogy jól látszódjon.

- Ha a kanosság fájna- ráztam a fejem játékos rosszallással.

- Szokott- nevetett halkan és bebújt teljesen a takaró alá, hogy csak a feje látszódjon.

Helyes. Ne mutogassa csak akárkinek a testét, ha esetleg valaki oda tévedne.
A boxerem felé egy pólót is felkaptam és míg a szemeimből dörzsöltem ki az álmosságot ahogy lecaplattam a lépcsőn.
Az alanyunk valószínüleg ráfeküdhetett a csengőre a másik kezével meg az ajtót próbálta az öklével betörni. Oh ha nem megy ek 2 percen belül megverem.

- MEGYEK MÁ- ordítottam nagy hévvel, de ahogy kinyitottam az ajtót a hang a torkomon akadt.
Ez komolyan itt van?

- Végre! Pakolj és jössz!- jelentette ki frusztráltan Tae.

Ide jött? Utánam jött, hogy haza vigyem? Ha nem lenne egy bunkó köcsög és ha eltekintek attól, hogy bántalmazott, avagy eltörte a csuklóm még mikor megcsalt akkor még kedves is tőle, hogy eljött értem idáig. Hm na igen. Takarodj, oké?

Felvont szemöldökkel néztem rá, de nem nagyon esett le neki, hogy én bizony rohadtul nem megyek vissza.

- Te most mit gondolsz, úgy őszintén?- fontam keresztbe magam előtt kezeim és őszinte érdeklődéssel néztem rá.

- Azt, hogy te most azonnal jössz velem és a gyerekekhez- mondta egyszerűen.

- Na meg Lisa-hoz igaz? Elegem van TaeHyung! Csak szórakoztál velem, de most én boldog vagyok. Jobb ha nem rontassz bele!- lettem ideges és rá akartam csapni az ajtót, de megállított.

- Nem hiszem, hogy kérdeztem- jött bentebb és megragadva vállaim a falnak nyomott.

Nyekkentem a hideg felületnek csapódától, de a színem fal fehér lett. Mi a...

- Hagyj békén- sziszegtem halkan.

- Ha estére mire vissza jövök és a cuccaiddal együtt nem állsz már itt az ajtóban indulásra kész megbánod azt is, hogy eljöttél!- morogtam és végig egyre erősebben szorítva vállaim.

Össze szorított szemekkel tűrt tetteit. Miért teszi ezt? Ő... Nem ilyen volt... Mi lett vele?

- Értetted?- kérdezte erélyesen majd a vérszegény bólintásomat látva elviharzott. Lecsúsztam a fal tövébe és kezeimet a nem rég bántalmazott területre szorítottam. Lehunytam a szemeim, de a fájdalom egyre élesedett.

- Szerelmem, hol vagy már?- kiabállt Zelo. Na neki is hogy magyarázom el...

Nem válaszoltam csak megpróbálva össze szedni magam és felmentem hozzá. Fájt a mozgás tény, de nem akarom a bajaimmal terhelni szegényt.

- Itt vagyok- eröltettem magamra mosolyt. - Bocsáss meg, de a postás sokáig húzta

Vissza bújtam mellé ő meg szinte azonnal felettem volt.

- Semmi baj. De akkor folytassuk. Túl sok lett a ruha rajtad- mosolygott és megpróbálta levenni rólam.

Egész végig próbáltam vissza fogni a fájdalmas hangokat. Valahol a végénél mondott valami olyasmit, hogy el kell mennie. Picit kómásan bólintottam. A fájdalom kimerített. Éreztem csókot nyom az ajkaimra és el is ment engem meg elnyomott az álom.

****************************

Fájdalmakra ébredtem. Szuper ennek tuti maradandó nyoma lesz. Oh csak Zelo ne tudjon meg semmit... Nem akarom, hogy bármit tudjon a Tae-vel közös múltam róla.

Apropó Tae... Mennyi az idő? Itt van már? Vagy feladta? Ah csak legyen az...

Lassan nyitogattam szemeim és próbáltam mozogni de nem ment. Nem mozdultam. Mi az isten? Sűrűn pislogva próbáltam kitisztítani a látásom és rángattam a kezeim lábai. Nem használt semmit. Most akkor mi van?

- Oh felkeltél nyuszkó- hallottam egy irritáló hangot mellőlem.

Oldalra kaptam a fejem és Tae beteges mosollyal nézett rám.
Végig néztem magamon és elkapott a pánik. Miért vagyok kikötözni és miért nincs rajtam semmilyen ruha? Tae... Mit akar?

- Mondtam, hogy meg fogod bánni. Büntetés jár amiért elmentél minden nélkül- állt fel és lassan közelített felém.

Mit akar? Mi ez a beteges mosoly? Most... Megleszek kexelve? Hát...lehetséges...

Erősebben próbáltam szabadulni, de lehetetlennek bizonyult. Ezt elbuktam...
A következő órákban tényleg meg fogok bánni mindent...

Oh Boii Halii :)

Először is nagyon szépen köszönöm a 24K megtekintést
( 24K FOREVER!! B.I.N.G.O & SUPER FLY AND STB 😂
Cory my lifeu 😍😍😍😍)
💕💕 Ti vagytok a legjobbak kis perverz olvasóim 😉😉
Komolyan imádlak titeket 💗💗💗

És ha tetszett a rész hagyjatok nyomokat ❤❤❤❤
A következő valószínüleg erotikától csöpögő 18+ lesz szóval aki nem bírja majd ne olvassa de majd azt ida is kiírom ☺☺

Pussz: VALAKI -> DOMINIKA