Gyönyörű Szerencsétlenség [VKook/ BEFEJEZETT]

3.12

JungKook Pov

- Joshua??

Teljesen lasokkolva néztük az exem bátyját ahogy a kezébeb tartotta a MI gyerekünket

- Oh sziasztok- mosolygott felénk angyali mosollyal mely nállam hányingert idézett elő.

- Tetted le a gyerekünket!- rivallt rá Tae. Megfogtam a kezét, hogy nyughasson.

Minseok mozorogni kezdett az ölemben és kezeit testvére, azaz Seungri felé nyújtotta. Az idősebbik baba is hamar felismerte testvérét, mert ő is elkezdett nyújtózkodni.

- Na hülye kölyök- csapott a kezére Joshua ezzel a picit sírásra késztetve.

- Tudod, ki gyerekét üsd te barom!- rivallt rá Tae idegesen- Most már mind a két gyerek sírt. Na ez rohadt jó...

- Szívem miért sír a gyerek? Oh szia Kook- mosolygott felém angyalian Jimin. Ch meg sem lepődök.

- Vidd, fektesd le őket, nekünk úgy gondolom megbeszélni valónk van- adta a kezébe mind a két gyereket majd beinvitáltak a nappaliba. Hamar már mind a négyen ott ültünk. Míg Jimin és a bátyja halál nyugodtan figyeltek minket, addig mi majdnem meghaltunk az idegességtől. Hogy a francba gondolták, hogy befogadják a gyerekünket? Honnan tudták egyáltalán, hogy Tae árvaházba adta őket? És Lia?

- Miért van nálatok Seungri?- kérdezte Tae visszafojtott hangon mely szinte csak úgy vibrált az idegességtől.

- Mert örökbe fogatuk. Avagy már a miénk- felelte nyugodtan Josh.

- Lia?- kérdeztem ezúttal én.

- Kidobtuk. Mást akarunk harmadiknak- itt Jimin megnyalta ajkait és kihívó pillantásokkal ajándékozott meg.

- Na azt várhatod- karolt a derekamba védelmezően Taehyung.

- Szerintem nem kell olyan sokat várnom majd- kuncogott Jimin. – Visszakapjátok a kölyköt, ha Kook viszont a miénk lesz egy éjszakára.

Mi a szösz? Ezek zsarolnak? Mi ez már? Tae erősebben szorított magához és éreztem remeg az idegességtől. Ha nem álnak le most azonnal nekik fog ugrani... De máskülönben Seungrit nem adják... Ah, hogy baszódjon meg a kerti törpe a bátyjával együtt!

- Biztos, hogy nem!- vágta rá Tae.

- Nem kérdés volt, de akkor jó. Remélem a kölyök sem fog nektek hiányozni. Na akkor sziasztok- bökött a fejével az ajtó felé.

Tae fel akart állni, de én megfogtam a kezét ezzel maradásra bírtam. Hitetlenkedve nézett rám vissza, de Jimin már rájött én...

- Bele egyezem, de csak egy éjszaka és utána békén hagytok minket- néztem rájuk szigorúan

- Sosem szegjük meg az ígéretünket- mosolygott félszegen Joshua.

- Nem! Kook nem!- nézett rám mérgesen Tae. Elhiszem, hogy mérges, de Seungriért teszem, nem azért mert akarom.

- Nem tudsz neki parancsolni- kuncogott Jimin. – Nagyfiú már.

- Ja ahogy te még mindig egy kerti törpe vagy- mosolygott felé gúnyosan Tae majd elviharzott.

Sietősen felmentem Minseokért. Seungrit meg puszilgattam és megígértem neki el fogom onnét vinni.

- Tae!- siettem szerelmem után.

Morogva megfordult és szinte undorodva nézett végig rajtam. Megszeppenve pislogtam fel rá. Most... Undorodik tőlem?

- Tae... - sokkal lágyabban ejtettem ki a nevét.

- Mi van?- fintorgott.

- Én Seungriért teszem...- néztem őszintén a szemébe, de nem nagyon hatotta meg.

- Persze... Ha meg mered tenni, vége- mondta hűvösen.

- MI? De Tae... Én azt akarom, hogy egy család legyünk- suttogtam elhaló hangon.

- Nem érdekel. Nem akarom, hogy hozzád érjenek- fordított hátat és kocsiba szállt.

Akkor is meg fogom tenni... Majd ha látja, hogy nálam Seungri nem így fog gondolkozni.

***

Este mikor elmentem Tae csak egy szomorú pillantással illetett. Nem lesz vége! Majd meg fog változni a nézőpontja. Én sem szívesen teszem, de mindent megteszek, hogy újra egy család legyünk.

Elmentem az ismerős címre és csengettem. Jimin ragyogó mosollyal szinte azonnal ajtót nyitott.

- Már vártunk- nyitotta ki az ajtót.

Biccentettem és bentebb mentem. Felmentem a hálóba ahol Joshua már ott volt.

- Csak essünk túl rajta- ültem le az ágyra. Mindketten elkezdtek bekeríteni mintha valami préda lennék. Semmilyen érintésük, nem csalt ki belőlem semmit. Főleg az nem, ha épp egymással foglalkoztak. Csak fintorogva tűrtem mindent. Szerencsére a cseppnyi agyukig az eljutott, hogy, ha csókkal próbálkoznak, ütök.

- Kookh- lehelte a fülembe Jimin.

- Hm?- feleltem érzelemmentes hangon.

- Jobbak vagyunk, mint Tae?- kuncogott halkan.

- Nem. Semmit nem tudtok belőlem kiváltani. Csak a gyerek miatt csinálom- ráncoltam össze a szemöldököm.

- Miért fontos neked ennyire az a gyerek?- vált el tőlem hirtelen.

- Mert a gyerekemként tekintek rá- mondtam az egyszerű választ.

- De nem is a te gyereked- fintorgott.

- És? Attól még a párom vérszerinti gyerekei, de akkor is szeretem őket- vontam vállat.

- Te tényleg más, vagy mint a többiek...- motyogta és kiszállt az ölemből. Joshuát kilökdöste a szobából és felvette a ruháit. Szegény meg egy szál semmiben állhat az ajtóban...

- Mit csinálsz? Nekünk nem...?- néztem rá értetlenül.

- Vidd el Seungrit- mondta bár láttam a csalódottságot a szemibe. Mielőtt meggondolta volna magát felvettem a ruháim.

- Miért?- néztem még rá.

- Mert te hozzá tartozol. Nekem is ideje lenne megkomolyodnom- sóhajtott gondterhelten.

- Nem ártana...- motyogtam és végleg elhagytam a házat Seungrival a kezemben.

Jimin most hatalmasat nőttél a szememben... ha már máshogy nem nősz soha...

Oh Boii Halii :)

Tudom tudom ígértem tegnap valamit, de sajnos rettenet fáradt voltam és ha morcin és fáradtan irok az senkinek nem jó... ><
Ha tetszett a rész hagyjatok nyomokat ❤

Még kb 2-3 rész várható 😊

Pussz: VALAKI

++++-

NAGYON SZEPEN KÖSZÖNÖN A 35K megtekintést! Imádlak titeket ❤❤❤

Pussz: DOMINIKA