JungKook Pov
Sötétség majd világosság. Hol vagyok? Mik ezek? Ki vagyok? Mit csinálnak velem? Mi lett velem?
Lassan nyitottam ki a szemem és megpillantottam egy orvost. Kérdezett valamit, de mintha csak tátogott volna. Csak percekkel később hallottam rendesen a mondatot. Azt kérdezte hogy vagyok, hol fáj.
Hogy vagyok?
Én tulajdonképpen most mit érzek? Hát fáj a fejem, a hasam, a jobb karom és azt hiszem ennyi.Kinyitottam a szám, hogy beszélek, de csak néhány perc múlva jöttek ki összefüggő mondatok.
- A...fejem...a...hasam...a kezem- motyogtam el ezt a mondatot 2 percen keresztül. Mi van velem?
Vagyis pontosabban ki vagyok és mi vagyok?
A doktor kétségbeesetten nézte a papírjait majd kiment, de egy magas szőkésbarna hajú férfival tért vissza.- Szia- motyogta.
Késéssel felé fordítottam a fejem és feltettem neki a kérdéseket amik a fejemben fogalmazódtak meg. Gondolom ha itt van van köze hozzám és csak tud segíteni. De válaszokat nem kaptam. Elkezdett beszélgetni az orvossal nekem meg az agyam nagyon meg kellett eröltetnem ahhoz, hogy kitudjam venni pontosan most miről van szó.
Éles fájdalom a homlokomnál.Felszisszenve oda kaptam. Az ajtó kinyitódott majd becsukódott. Felnéztem és csak a szőkésbarna fiú volt csak bent. Kétségbeesett tekintete megijesztett. Valami bajom van? Jó ezt tudtuk, de ő miért aggódik? Miért van itt és mi köze van hozzám?
- JungKook- szólított meg gondolom engem. - Ez a neved. Jeon JungKook
Az agyam lassan fogta fel mi is történik velem. Piros ajkaimközt halkan ízlelgettem a saját nevem. Illett hozzám. Nem tudom miért, de magaménak éreztem.
- Te...ki...vagy?- néztem a magas férfira aki időközben leült a kórházi ágyam oldalára.
- TaeHyung- szűk szavú volt amit most nem bántam. Lassan adja inkább a tudtomra a dolgokat mint, hogy rámzúdítja az egészet.
- Tae...Tae?- ez nem tudom honnan jött csak egyszerűbbnek tűnt mint az eredeti neve.
- Úgy is becéztél régen- halovány mosoly még szebbé tette amúgy is gyönyörű arcát.
Szóval régen én becézgettem? Milyen kapcsolatba lehetünk? De azt még mindig nem tudom ki vagyok én azon kívül, hogy a nevem JungKook.
- Ki...vagyok?- kérdeztem félve.
Kicsit megalázónak éreztem a helyzetet, de miért nem emlékszem semmire?
- Nos mint mondtam a neved Jeon JungKook. Nem vagyok családtagod szóval nagyon bensőséges dolgokat tőlem nem fogsz meg tudni...- szünetet hagyott, hogy feldolgozzam. Bólintottam és benedvesítette ajkait nyelvével majd folytatta. - Fotósként dolgozol apám cégénél. A modelled vagyok.
Nem jutottam szóhoz. Én fotós? Ez valahogy... Olyan lehetetlen. Nem tudom elképzelni magam fényképező géppel a kezemben. Olyan abszurd.
- Értem...és... Milyen kapcsolat van köztünk?
TaeHyung Pov
Olyan törékeny és sebezhető. De sajnos már megtört és sebeket is ejtettek rajta. Köztük én is, de itt lesz az ideje, hogy ezt rendbe hozzam. Minden kérdésére őszintén válaszoltam, de egyetlen egyre nem tudtam.
Milyen kapcsolat van köztünk? Nézzem az én érdekeimet? Hát most nem emlékszik semmire. De ha vissza jönnek az emlékei? Aish... Haragudna?
Ha vissza jönnek minden bizonnyal mert emlékezni fog életem legnagyobb hibájára.A kirúgást most vontam vissza, de azt nem adhatom be neki, hogy a párom... Jimin úgy is közbe szólna. De ha Jimint is rossz embernek tűntetem fel?
- hm?- kérdezett vissza mert nem válaszoltam
- A... A párod vagyok és miatta kerültél ide. Ő a hibás mindenért
Hátra fordultam és a betoppanó Jiminre mutattam. Az csak elképedve nézett minket.
Oh jézusom mit tettem...
Oh Boii Halii :)
Csak, hogy ne kelljen hajat tépni hamar hoztam egy kis ízelítőt 😉
Ha tetszett hagyjatok nyomokat 😊😊💕💕Pussz: VALAKI
YOU ARE READING
Gyönyörű Szerencsétlenség [VKook/ BEFEJEZETT]
FanfictionJeon JungKook egy fiatal fotós, akinel a kezébe sose adtak nagy munkát. Viszont mikor végre a sarkára áll és a nagyobb munkát követel nem gondolja, hogy az a nagy feladat mennyire lesz nehéz. Azt hitte a sztárok fotózása könnyű. Beállnak, lő és vég...