Gyönyörű Szerencsétlenség [VKook/ BEFEJEZETT]

2.6

JungKook Pov

Amikor mindenki ellened van, de te nem is tudod miért.
Miért jöttek ilyen gyorsan vissza és erre gondolt TaeHyung? De a húgommal együtt volt, de azt mondta ő az én párom..

- Mi folyik itt?- nyöszörögtem a tesztet nézve ami szép lassan kiesett elernyedt ujjaim közül.

- Ő hazudott neked. Ő fogja elmagyarázni- Krystal rideg volt és kimért. Ez bosszantott.

- De látod, hogy el ment. Nem fogok utána menni. Mond el mi folyik itt!- emeltem meg a hangom.

- Kook nyugalom- vissza húzódott a csiga házába, de ezzel még nagyobb idegesség lett úrá rajtam.

- Ki vagyok? Ki Tae? Ki vagy te és ki Jimin? Hogy kerültem kórházba? Ki miatt nem emlékszem semmire? Miért csak képkockák vannak meg?- ahogy hadartam a mondatokat helyenként elcsuklott a hangom, de határozottságomtől hátrált picit.

Elegem volt és csak tudni akartam mindent. Ha nem tőle akkor megyek Taehez, de azt nem köszöni meg, mert mielőtt válaszolhatna a kérdéseimre laposra verném.

- Nos...- cincogta Krystal és félve leült a kanapéra.

Vettem egy mély levegőt, hogy lenyugtassam magam és leültem mellém.

Arra, hogy ki vagyok én nem kaptam választ, mert arra nekem kell rájönnöm. Az csak saját tapasztalat...
De a többi dologra tökéletesen fény derült.

Szóval a párom Jimin. Vagyis volt aztán Tae Krystal barátja lett, de azon az estén majdnem lefeküdtem Tae-vel és ezért mi össze vesztünk. Elmondtam Jiminnek mi történt ő kidobott Krys meg megtudta a dolgokat TaeHyung-tól így engem kidobott otthonról. Az egyetlen ember akire támaszkodhattam az TaeTae volt, de Jimin vissza fogadott és veszekedtem TaeHyunggal. Az nap este Jimin-t rajta kaptam ahogy a bátyjával és Lia-val dugott majd Tae-t és őt... Azon az estén lett Krystal terhes és TaeHyung ütött el...

Ezek együtt így mind nagyon sok volt és az agyam nehezen bírta feldolgozni. Minden hazugság volt... Az, hogy együtt vagyok, hogy Jimin ütött el... Minden...

Pedig az a mondat... Miért hazudnék annak, akit mindennél jobban szetetek? 
Azért mert valójában hülyének nézed...

- Sajnálom JungKook. Amit akkor tettem az... Az helytelen volt, de... De én szeretem TaeHyugot- sírt Krystal.

Haragszom rá? Nem... Mindenki követ el hibákat és mindenki lesz áldozat. Szegény húgom a saját hibája miatt lett áldozat.

- Semmi baj- öleltem magamhoz. - a kis babára meg vigyázni fogunk- megsimítotzam a hasát és már tudom, hogy mi is lesz a sorsa.

- Ígéred?- csillogtak könytől a szemei.

- Igen, de... Én most el megyek. Majd este felé jövök- keltem fel.

- Hová mész?- kapott ijedten a kezem után.

- Vissza költözöm...és... Van egy kis elintézni valóm. Légy jó- húztam ki mancsai közül kezem és a kapucnimat a fejemre húzva léptem ki a házból.

A nedves járda tocsogott cipőm alatt, felettem az ég teljes sötétségbe borult. A nagy szemekben eső eső kapucnimat és az egész pulcsimat eláztatt. Cipőm beázott és néhány nedves tincs a homlokomra tapadt.

Első útam az exemhez vezetett. A ház előtt kék autó... Miért ismerős nekem?

Bekopogtam és vártam, hogy az a kisnövésű barom ajtót nyisson, de helyette egy magasabb, vöröses barna, cica mosolyú fiú nyitott ajtót egy szál boxerben.

- Oh Jiminie meg jött a következő- huncut mosolyra húzta ajkait ami számomra inkább volt taszító mint izgató.

- Hol van Jimin?- kérdeztem érzelem mentes hangon, de hamar fel is bukkant. Rajta annyival volt több ruha, hogy egy elnyújtott póló takarta izmos felső testét.

- Kook- mosolygott. - Gyere be mert megfázol

Be akart invitálni a házba, de elutasítottam.

- Te vagy az exem?- tettem fel a kérdést amiért jöttem. - És te ütöttél el?

- Én a párod vagyok Jimin mivel még nem mindtuk ki, hogy vége és nem, nem én ütöttelek el. TaeHyung volt- vett egy mély levegőt

- Köszönöm. Ez esetben vége és soha többé ne gyere a közelembe- mondtam az egészet ridegen és sarkon fordultam.

Ők csak meredtek utánam, ahogy a már szakadó esőben elsétálok egy kastélyhoz hasonlító házhoz.

Kopogással nem húztam az időt. Kulcsom volt így könnyű szerrel bejutottam.
Tudtam, hogy itthon van mert a kocsija a ház előtt parkolt.

A konyhából edények csörömpölése hallatszott. Követtem a hangot és út közben ledobtam a fejemről a kapucnit. Összetúrtan picit vízes hajam és megálltam mögötte.

A kés megállt a kezében és lassan elrakta. Fél méter volt köztünk ahogy megfordult.

- Szia...- motyogta és a szemeimbe nézett.

- Jimin a párom és te ütöttél el és minden egyes szavad hazugság volt?- fájt feltenni a kérdést mert a választ tudtam előre, de tőle akarom hallani.

- Igen, de- mondta és már jött volna a tipikus DE-vel viszont mire bármit is momdhatott volna az öklöm az arcába csapódott.

Vérét éreztem végig folyni a kezemen. Kezeit az arcához kapta és a lendülettől elterült. Ordított és szenvedett a fájdalomtól.
Én csak véres kezemet bámultam és hátráltam. Utolsó pillantást vetettem földön szenvedő lényére majd végleg elhagytam a házat. A cuccaimért majd vissza megyek...vagy nem.

A mi kapcsolatunknak vége... Nem akarok felőle hallani míg a baba meg nem születik. Utána lesz elég ideje megbánni, hogy a húgomhoz mert érni.

Oh Boii Halii :)
Picit össze szedettebb rész ^^
Remélem tetszett, és ha igen jelezzétek a szokott módon avagy hagyjatok nyomokat 💞💞

Pussz: VALAKI

( A felső videóért nem válalok felelősséget! )