Kísérletből Szerelem (MarkSon ff.)~Befejezett~

18. Fejezet

Mark

Érzelmeim eluralkodtak rajtam,  nem tudtam visszafogni dühöm,  ami ordítozásban,  és bömbölésben nyilvánultak ki.

Nem törődik velem úgy,  mint amikor sejtésem se volt,  mi vagyok.  Úgy érzem magam,  mint egy elárvult kisállat,  kit kidobtak a jéghideg,  dermesztő utcára,  és kóborol,  hátha valaki megszánja,  hazaviszi,  és törődik vele.

Nagy szükségem lenne rá,  ebben a szörnyű helyzetben,  igénylem a figyelmét,  amit sajnos nem kapok meg. Igaz én is ludas vagyok a dolgok alakulásában érzéseim miatt,  ő próbálkozott,  közeledett felém a furcsa reggelünk ellenére is,  én mégsem értékeltem.

Hihetetlenül zavarba ejtő volt szemébe nézni,  egyáltalán hozzá szólni,  szégyeltem magam a zuhanyzós tettemért,  az az eset nem történhetett volna meg,  de mégis megszokássá vált számomra,  nem tudok tűrni vágyaimnak.

Most döbbentem rá,  hogy az idősebb férfiak jönnek be,  sőt egyetlen férfi tetszik,  és az Hyung.

Wonho egy fellángolás volt,  ő miatta ismertem fel, hogy a saját nememhez vonzódom,  de hozzá nem kötött más,  csak az,  hogy helyes,  míg Hyungban a törődését,  a szeretetét,  a gondoskodását szerettem meg,  és utána jönnek a külsőségek. Be kell vallanom magamnak,  hogy eddig is így ragaszkodtam hozzá,  csak nem mertem belegondolni,  hisz bűn,  amit érzek. 

Kerülni kezdtem,  nem engedtem közel magamhoz,  kibújtam az alól,  hogy kettesben tartózkodjunk egy helységben, huzamosabb ideig.

Megunva hülyeségemet,  Hyung lemondott engesztelésemről,  elkezdett kimaradozni esténként,  egyedül hagyva engem a lakásban.  Rosszul esett,  hogy az sem árulja el,  hol tartózkodik ilyen sok éjjel.

Rendszeressé váltak ezek a kimaradások,  szinte sosem látom, mintha nem is velünk élne.

Jooheon Hyung beszélt a fejével, de nem hatottak szavai rá, veszekedésbe torkollott, majd Jooheon hozzá sem szólt, hagyta, hagy tegye tönkre magát másik Hyungom.

A mai nap elhatároztam, amint hazaér, rákérdek miért züllött el, miért nem foglalkozik velem, de egyértelműen elmondta, hogy az én hibám, ami részben igaz, de mindenhez két ember kell.

Sírtam karjai között a földön,  végre hozzám szólt,  de úgy sem tudom maradásra bírni,  itt fog hagyni újra,  ahogy minden este. 

A csengő zavarta meg vigasztalásom,  így elengedve engem,  nyitotta ki az ajtót Hyungom. Egy magas,  de vékony srác állt az ajtóban,  vigyorogva,  csillogó őzike szemekkel, Hyung meg sem szólalva nézte,  mint aki rögtön rosszul lesz.

Mit sem törődve azzal,  hogy én is itt vagyok, és látok mindent, hajolt közelebb Hyunghoz, majd lesmárolta, kikerekedett szemmel figyelem a történteket, összetört szívvel.

Hyung tudtommal nem meleg, vagy tévednék, ebben sem bízna bennem,  hisz Jooheon hyung is az,  mégis elfogadom,  meg persze én is az vagyok.  Én sem mertem elmondani,  mit háborodok fel rajta,  én is elrontottam,  én is gyáva vagyok.

Eltolta magától,  majd rám pillantott,  félt reakciómtól,  csak döbbenten ülök helyemen,  a füleimre pillant,  és újra az ismeretlen férfira.

- Mit keresel itt? - kérdezte az idegentől,  közben takarva engem,  nehogy meglássa fülem.

Eddig fel sem tűnt,  hogy előbújtak,  már lehetőségem sincs elrejtőzni,  a férfi Hyungot arrébb tolta,  majd belépett a lakásba,  egyenesen felém lépkedett.  Megállt bennem az ütő,  és ahogy látom Hyungban is.

Ilyen hamar lebuktam?

- Luhan,  miért vagy itt,  megmondtam,  hogy ide nem jöhetsz - kiabált rá.

- Nyugi,  nem leszünk itt sokáig,  csak kíváncsi voltam,  hogy hol élsz.  Te miért viselsz jelmezt? -utolsó mondatát nekem szánta,  de a sokktól meg sem bírtam szólalni.

- Csak jelmezes bulira készül - vágott ki a pácból Hyung. Szerencsére nem firtatták tovább, bevette a hazugságot.

- Nem mondtad,  hogy egy kölyökkel élsz? - vonta kérdőre a Luhan nevezetű.

- Nem kérdezted. Rajta kívül még Jooheonnal élek együtt,  de őt ismered - szóval ismeri Jooheon hyungot,  miről maradtam le?

- A cuki szemű fickó?  Ő sosem bírt engem - kacagott fel.

- Miért sírtál édes? - simított végig arcomon Luhan.

- Semmi közöd hozzá,  és ne nevezz édesnek! - csaptam el kezét arcomtól. Engem ne fogdosson egy idegen.

- De kis heves valaki,  tetszik - kacsintott rám.  Kiráz a hideg ettől a fickótól.

- Luhan hagyd békén - szólt rá Hyung,  szemében dühöt fedeztem fel.

- Olyan aranyos,  hagyd ismerkedjek meg vele,  igazi cukorborsó,  ahogy duzzog. A nevem Luhan, és a tiéd? - nyújtotta felém kezét,  nagy nehezen de elfogadtam.

- Mark - morogtam el nevem.

- Most pedig ideje távoznod, ma nem megyek veled sehova,  megszegted,  amit ígértél,  azt megbeszéljük máskor - parancsolt rá Hyung,  érezhető volt rajta,  milyen feszült,  és ideges.

- De..

- Nincs de, kifelé! - zárta le a témát,  kilépett Luhan a lakásból,  majd Hyung becsukta az ajtót.

- Ki ez a férfi? - kérdeztem.

- Nem fontos - fordult el tőlem.

- Nekem elég fontosnak tűnt,  megcsókolt - mondtam féltékenyen.

Én is meg akarlak csókolni.

Nem válaszol kérdésemre,  ez rosszul esik,  ezek után megérdemlem,  hogy tudjam.

- Vele voltál mostanában minden éjjel? - fájt ezt kimondanom,  tudom fájni fog a válasz,  de hallani akarom.

- Igen.

-Gondoltam,  de szeretném,  ha velem is foglalkozz,  hiányzol,  szükségem van rád, magányos vagyok - elindultak újra könnyeim,  fájt,  hogy mással van,  és engem hanyagol.

- Sajnálom,  hogy nem vettem észre,  és magadra hagytalak,  de kavarognak az érzéseim,  össze vagyok zavarodva. Többször nem fordul elő, figyelni fogok rád - ölelt át,  s közben simogatta oldalam.

Jól esett kisírni magam valaki vállán,  megnyugtató újra karjaiban lennem,  illatától nyugalom vesz körül.

Bárcsak örökké így tartana a karjaiban!

Mégsem tartotta be ígéretét,  már másnap este magamra lettem hagyva.

Sziasztok!  Köszönöm a sok hozzászólást, megmosolyogtam jó párat,  most jól jöttek,  mert még mindig halálomon vagyok! 😷😊❤

Ne haragudjatok Jacksre,  csak össze van zavarodva a drága! *-*

Én hülye véletlenül letöröltem az eddig megírt részeket,  megállt bennem az ütő,  még szerencse,  hogy elküldtem magamnak emailben! 😅😅Ha a szerencsétlenség fájna,  ordítanék!!

Egy kis spoiler: a következő részben akcióba lendül Markie!😏😏😏

A képet csak itt hagyom,  Luhan milyen magas Jacks mellett 😍😍