Fanfiction fordítás: Az a három szó (Those Five Words)

40. fejezet

A fordítás az író, Damn you Kylie engedélyével történik!

Az eredeti történetet itt találjátok: https://www.fanfiction.net/s/11706049/40/Those-Five-Words

TRIS

Kéz a kézben sétálunk az ebédlő felé reggelizni. Nem tudom letörölni a vigyort a képemről. Soha nem képzeltem, hogy egyszer így fogom magam érezni, mint most. Tudom, hogy ma lesz a félelemutazásom, de ezen gondolkodok most a legkevésbé. Nem tudtam, hogy tudok így érezni. Soha nem gondoltam, hogy így fogok érezni.

Mivel az Önfeláldozók között nőttem fel, soha nem gondoltam volna, hogy lesznek ilyen érzéseim. Tudom, hogy ha az Önfeláldozóknál maradtam volna, férjhez mentem volna, valószínűleg nem szerelemből, hanem hogy biztosítsam a következő nemzedéket. Tudtam, hogy mint feleség, köteles lennék bizonyos dolgokat megtenni a férjemmel. De azt nem tudtam, hogy képes leszek annyira élvezni, mint az emberek mondják.

Bemegyünk az ebédlőbe, és leülünk a barátainkhoz. Tudom, hogy meg kellene próbálnom levakarni a mosolyt, amit az arcomon ragadt, de képtelen vagyok. Christina velem szemben ül, és áthatóan bámul. A tojással teli villámat a számhoz emelem, amikor Christina felkiált.

- Ó, Istenem, csak nem?

Mindenki odafordul, és Christinára néz. Érzem, hogy a forróság elönti az arcom és a nyakam.

- Mi van? – kérdezi Uriah, akinek fogalma sincs, mi történik.

- Megtetted. Az arcodra van írva. Ragyogsz – mondja.

- Christina – mondom olyan erőteljesen, amennyire csak tudom. Nem akarom, hogy még több figyelem irányuljon rám.

- Tris – majdnem kiabál.

Felkapom a villámat, és megdobom tojással.

- Fogd be – mondom. Bár próbálok nem nevetni, nem akarom, hogy az összes Bátor tudjon Tobiasról és rólam. Még mindig kicsit Önfeláldozó vagyok, és ez tényleg személyes dolog.

A tojás Christina arcán landol, ő pedig viszonozza. Sajnos tojással a szemében nem céloz jól, és Uriah-t találja el.

- Hé – kiált fel Uriah. Aztán ő is elkezdi szórni az ételt a tányérjáról Christina felé.

Nem telik bele sok idő, és mindannyian kaját dobálunk egymásra. Ez tényleg vicces, és próbálok nem nevetni, amikor Uriah eltalálja az arcomat egy vajas pirítóssal. Vissza akarom dobni, de elhibázom, és átrepül a szomszéd asztalhoz. Uriah, Zeke és Christina majdnem sír a nevetéstől, amikor hirtelen ennivaló száll felénk a másik asztaltól. Ezután nem egymást célozzuk, hanem a mögöttünk levő asztalnál levő embereket.

Most már étel röpköd és találja el az embereket a többi asztalnál is. Kis idő múlva az egész ebédlő egy hatalmas kajacsata. Csupa vaj az arcom. Tojás van a hajamban, a ruhámon az elképzelhető összes reggeli étel megtalálható. Megfordulok, és Tobiasra nézek, aki nevet, és őt is kaja borítja.

Az ebédlő csupa kosz, és mindenki az, aki itt van. Ez jó módja a feszültségoldásnak, mielőtt ma végigmegyünk a félelemutazásunkon. Kinyílik az ebédlő ajtaja, és Max és Shane lép be. Mindenki abbahagyja az ételdobálást, és a két vezetőre néz. Ha valamikor bajba kerülünk, az most lesz.

Max körbenéz a teremben, és megáll, amikor meglátja az asztalunkat. Megszólal. – Tudhattam volna. Takarítsátok el ezt a mocskot, mielőtt elmentek. – Max és Shane sarkon fordul, és mosolyogva hagyják el az ebédlőt. Ezt szeretem legjobban a Bátrakban; még a vezetők is engedik, hogy a tagok szórakozzanak. Ez soha nem történhetett volna meg az Önfeláldozóknál.