Fanfiction fordítás: Az a három szó (Those Five Words)

43. fejezet

A fordítás az író, Damn you Kylie engedélyével történik!

Az eredeti történetet itt találjátok: https://www.fanfiction.net/s/11706049/43/Those-Five-Words

NÉGYES

Trisszel a vonaton ülünk útban az Önfeláldozók felé.

- Készen állsz? – kérdezem.

Megrázza a fejét.

- Izgatott vagyok, hogy láthatom a szüleimet, de nem örülök annak, amit mondanom kell nekik – mondja.

- Megértem. Csak tudd, hogy én itt vagyok neked. Nem számít, mi történik – mondom. Nem igazán tudjuk, hogy fognak reagálni a szülei. Nehéz lesz nekik arról hallani, hogy Caleb miket művel. Odamegyek Trishez. Leülök, és az ölembe húzom.

- Szeretlek, Tris – mondom.

- Én is szeretlek, Tobias – válaszol. Ez mosolyt csal az arcomra, és megcsókolom. – Annyira örülök, hogy itt vagy velem. Nem hiszem, hogy egyedül meg tudnám tenni – mondja.

- Mindig, Tris. Én mindig itt leszek neked. Ígérem – mondom. Köré fonom a karjaimat, ő pedig a vállamra hajtja a fejét. Nagyon remélem, hogy a mai nap nem lesz neki annyira nehéz, mint gondolom.

***

Megérkezünk a szülei ajtajához, és kopogok. Látom, mennyire ideges Tris; az inge szegélyével játszik. A keze után nyúlok.

- Minden rendben lesz, Tris – mondom.

- Remélem, Tobias, nagyon remélem – mondja.

Lépteket hallok, aztán Natalie ajtót nyit.

- Beatrice – szólal meg.

- Szia, Anya.

- Gyertek be, gyertek be – mondja Natalie, és a kezével int, hogy lépjünk be.

- Andrew, vendégeink vannak – kiált fel.

- Jövök.

Andrew lesétál a lépcsőn, és ahogy meglátja Tris, odajön hozzá, és szorosan magához öleli. Ez egy kicsit meglep, mert ez nem a megszokott az Önfeláldozó üdvözlés.

- Beatrice, örülök, hogy látlak – mondja Andrew. Felnéz, és meglát engem is. – Tobias, téged is jó újra látni. – Odajön hozzám, és megrázza a kezem.

- Minek köszönhetjük a látogatásotokat? – kérdezi Natalie mosolyogva. Mindig is neki volt a legmelegebb, legbarátságosabb mosolya.

- Ez nem egy udvariassági látogatás, Anya – mondja Tris.

- Nos, gyertek be és üljetek le. Hozhatok valamit inni? – kérdezi Natalie.

- Nem, köszönöm – mondom.

- Jól vagyok, Anya – mondja Tris.

Mindannyian leülünk.

- Miért nem mondod el először a jó hírt, Tris – mondom.

- Milyen jó hírt? – kérdezi.

- A helyezésedet, a munkádat – mondom.

- Ó, igen, majdnem megfeledkeztem róla. Anya, Apa, első helyezett lettem a beavatáson – mondja.

- Ez csodálatos hír, Beatrice – mondja Natalie.

- Nagyon büszke vagyok rád, Beatrice – teszi hozzá Andrew.