Fanfiction fordítás: Az a három szó (Those Five Words)

12. fejezet

A fordítás az író, Damn you Kylie engedélyével történik!

Az eredeti történetet itt találjátok: https://www.fanfiction.net/s/11706049/12/Those-Five-Words

MARCUS

Felébredek, és még mindig a kórházban vagyok, ebben a hülye kórházi hálóingben. Ki kell jutnom innen valahogy. Azt sem tudom, mióta vagyok itt, vagy miért. Megnyomom az ágy melletti hívógombot. Tudom, hogy ezúttal nyugodtnak kell maradnom, vagy megint megpróbálnak benyugtatózni. Jobb, ha elkezdek az Önfeláldozó vezetőként viselkedni, akinek hisznek.

- Á, Mr. Eaton, hát felébredt – mondja a mindig túl vidám nővér. – Megyek, és hívom az orvost.

Ülök, és várok az orvosra. Úgy látom, semmit nem sietnek el itt. Beletelik jó tíz percbe, mire az orvos bedugja a fejét. És Jeannine is itt van megint. Mit csinál itt? Jobb, ha felveszem a jobbik arcomat, és úgy teszek, mint aki hálás a segítségükért.

- Jó reggelt, Mr. Eaton. Doktor Adams vagyok – mondja. – Hogy érzi magát ma reggel?

- Jól vagyok. És Ön? – mondom. Próbálom magam emlékeztetni, hogy állítólag el akarom terelni a figyelmet magamról. Ami egy rakás szar. Csak meg akarom kérdezni, hogy miért vagyok itt, és mikor mehetek el.

- Nos, a vizsgálati eredményei egyértelműek. Mindenkit megijesztett tegnap a Választási Ünnepségen. Most úgy néz ki, csak elájult. Sok minden okozhatta, úgy, mint kellemetlen látvány, meleg vagy hirtelen fájdalom. Amikor ez történik, átmenetileg okozhatja a vegetatív idegrendszer működésének leállását. Ettől leesik a vérnyomás, és szerintem ez történt önnel. Nos, úgy tűnik, a vérnyomása normális, úgyhogy elkészítem a dokumentumokat, és egy órán belül elmehet – mondja doktor Adams. – Van valaki, aki haza tudja vinni?

- Intézkedem – mondja Jeannine.

- Akkor rendben. Ha bármi probléma lenne, Mr. Eaton, mindenképpen jöjjön be. Jó lenne, ha a napokban meglátogatná a saját orvosát, csak ellenőrzésként, különösen a vérnyomását – mondja doktor Adams. Az orvos és a nővér elhagyja a szobát, most csak Jeannine van itt.

- Mit akarsz? – kérdezem tőle. Ki nem állhatom ezt a nőt, és nem akarok jópofizni vele. Különösen, amikor itt fekszem félmeztelenül ebben a nevetséges köpenyben.

- Nem, nem, Marcus. Sok ember aggódott érted tegnap. Biztosnak kell lennem, hogy az Önfeláldozók még mindig képesek a kormányzásra – mondja Jeannine.

- Szemét, te nem törődsz velem. És te is tudod, hogy a kormány néhány napig nélkülem is tud működni. Szóval, mit akarsz igazából?

- Érdekel, hogy mi okozta az ájulásodat tegnap, Marcus. Onnan, ahol ültem, nagyon szomorúnak tűntél, amikor az a Bátor fiú választott – mondja Jeannine.

Láthatóan sokkal többet tud, mint mutatja. Megmondhatom neki, hogy szerintem ki ő? Tudom, hogy nem bízhatok benne; mintha az ördög lenne. De válaszokra van szükségem. Ha az én fiam volt az, tudnom kell. Jeannine lehet az egyetlen ember, aki segíthet. Ő ravaszabb, mint a legjobb ügyvédek az Őszintéknél. Talán segít nekem kideríteni az igazságot.

- Biztos vagyok benne, hogy Tobias volt – mondom. Tudom, hogy meg fogom bánni, de tudnom kell az igazat. Tudnom kell az igazat.

- Marcus, Tobias meghalt. Miért gondolod, hogy az a fiú ő volt? Szerintem holnap otthon kellene maradnod. Azt hiszem, az a tény, hogy most választott volna, elhomályosítja az ítélőképességedet.

- Tévedsz, Jeannine. Láttad őt? Olyan szeme volt, mint nekem, és Evelyné az arcvonásai. Mondom, hogy ő volt. Az a fiú az én Tobiasom – mondom. Utálok erről beszélgetni ezzel a nővel, de nincs más választásom. A segítségére van szükségem.

- Még ha ő is az, Marcus, mit tudsz tenni? A Bátrakat választotta. Csoport a család előtt, Marcus, már elfelejtetted? Elment, és nem tehetsz ellene semmit.

- Kell lenni valami módnak, hogy megtudjam az igazságot. Tudnom kell. Kell, hogy legyen lehetőség... – Félbehagyom a mondatot, nem tudhatja meg, mit gondolok. Nem tudhatja meg, hogy ki akarom belőle verni a lelket, amiért elhagyott. Azt kell hinnie, hogy szeretem a fiút, és kapcsolatba akarok lépni vele. Hogy meg akarom találni az anyját, ha még életben van, és kitekerni a nyakát.

- Nos, Marcus, lehet rá mód, hogyha segítesz nekem, akkor én is segítek neked kideríteni az igazságot – mondja Jeannine vigyorral az arcán. Tudtam, hogy akar valamit, végig tudta, hogy mit gondolok. Hallotta, hogy a nevét említettem, mielőtt elájultam tegnap. Ostoba voltam; a kezére játszottam. Utálom ezt a nőt.

- Mit akarsz, Jeannine?

- Igazából azt szeretném, hogy az Önfeláldozók adják át a kormányzást a Művelteknek – mondja.

- Az soha nem fog megtörténni. Lehet, hogy én vagyok a vezető, de nincs annyi hatalmam – mondom. Habár szeretnék annyi hatalmat. Vezetni akarom ezt a várost, nem az Önfeláldozókkal, hanem csak magam, mint mindenki vezetője. Teljes ellenőrzést szeretnék. Nem akarom, hogy tudja, a teljes ellenőrzés az, amit akarok. De azt is tudom, hogy nem tudok vele alkudozni. Nem hagyhatom, hogy Jeanine irányítsa a városunkat. Az mindenki számára katasztrofális lenne.

- Szerintem sincs, de meg kell tenni. Azt akarom tudni, hogy melyik tagok Elfajzottak, Marcus. Információra van szükségem, és lehet, hogy el kell kérnem néhányukat tanulmányozásra – mondja.

Viccel?

- Miért kell ez az információ, Jeannine? Mi haszna van? És mi a fenét értesz tanulmányozás alatt?

- Marcus, ez a városunk biztonsága érdekében van. Az Elfajzottak veszélyesek. Meg kell ismernünk őket, és biztosnak kell lennünk, hogy ha bármi baj történik, tudjuk őket ellenőrizni – mondja.

- Nem hiszem, Jeannine – mondom. Elfajzott vagyok, és semmiképpen sem akarom engedni, hogy tanulmányozzon. Semmiképpen nem akarom, hogy tudja, hogy én is az vagyok, akit keres.

- Nos, Marcus, tudod, hogy hol találsz, ha meggondolod magad. Biztos vagyok benne, hogy megtalálnám, amit keresel. Te is tudod, hogy vannak tesztjeink, amik megadhatják a választ, amire áhítozol – mondja. Aztán kisétál az ajtón.

Sok gondolkodnivalót adott. Tényleg tud segíteni? Megéri feláldozni másokat, hogy megkapjam a választ, amit keresek? Időre van szükségem, hogy átgondoljam. Meg kell próbálnom saját magam választ keresni. Mint az Önfeláldozók vezetője, saját magam is válaszokat kaphatok. Nem kell Jeannine-t használnom. Habár, szerintem, ha nem kapom meg, amit akarok, mégiscsak együtt kell működnöm Jeannine-nel.