Összetörve 2

49. Ez ő

"A manipuláció, a valóság képének egy megalkotása úgy, hogy azt a látszatot keltjük, hogy az maga a valóság."

L.

Aludtam.

Nem tudom pontosan, mikor aludtam már utoljára események nélkül.

Felnyitottam fáradt szemeimet, sűrű pislogásokkal enyhítve a fájó fényhatást, ami egyenesen a retinámba szűrődött.

Egy fehér szoba.

Tiszta, már szinte idegesítően tiszta.

Valami nyomja az arcomat is a szám körül.

A kezemmel kitapogattam a műanyag lélegeztető maszkot, de ezzel együtt le is szenvedtem magamról.

Ólmos súly nehezedett a tüdőmre, ahogy a dúsított oxigén helyett, csak a fülledt, szoba levegőt jutattam beléjük.

Infúzióra kötve, monitorokkal figyeltetve feküdtem az ágyban. A számnak vegyszer íze volt, ami egyáltalán nem esett jól. Mintha szájöblítőt itattak volna velem. Égett a gyomrom és, mintha ki lett volna feszítve a nyelőcsövem nem olyan rég...

Gyomormosás?

Valószínű.

Nem kellett volna ennyit fáradozniuk értem...

Vajon, ha most visszaalszom felkeltenek?

Faszt se érdekli. Olyan elhasználtnak érzem a testem, hogy magától is feladná a szervezetem az ébrenlétet. Ha holnap felébrek, úgyis kezdődik minden előlről...

Vajon Harry meglátogat? Ezek után látni szeretne még engem? Hogyan fog ezután viszonyulni hozzám?

Túl jó ember az a gyerek. Nem szabadna hozzám ragaszkodnia, de elbasztam, mert elhitettem vele, hogy én is a jófiúk közé tartozom.

- Dr. Tomlinson? - nem is hallottam, hogy kinyílt volna az ajtó, csak elém sétált egy nővér talpig fehérben, kezében a hordozható irattartóval. Kérdésére nem feleltem, csak unott arccal néztem rá. Kezdte magát kínosan érezni, mert szerencsétlen még olyan új volt a szakmában, hogy ide éreztem a folytogató lelkesedését. Majd elmúlik édesem...

- Hogy érzi magát? - folytatta a kérdezgetést.

- Faszán. Kegyed hogyan érezné magát, négy összeomlás, három pánikroham, folyamatos rémálmok, önkontroll megszűnése és egy sikertelen öngyilkosság után? - mosolyogtam fáradtan.

Kicsit meghökkent, amiért nem erre a válaszra számított. De most úgy őszintén, ha tud olvasni, és látja milyen állapotban hoztak be, akkor mi a faszért kérdez ilyeneket? Nem lesz nagy karrierje az orvostudományban.

Zavarában a lapokat kezdte emelgetni, de látszott rajta, hogy egyáltalán nem a rajta lévő információkkal foglalkozik.

- Öhm... Tudom, hogy még nem szabadna, de van itt egy látogatója, aki nagyon ragaszkodik a láthatásért.

- Ha tudja, hogy nem szabadna, akkor miért nem küldte el? Kicsit csalódtam az ideji újoncokban... Margarett - olvastam fel a névtábláját.