Cara Stone élete

1. Évad 14. Rész

Minden diáknak tetszett. Volt aki fel is vette a telefonjával. Hát nekünk ez nem volt újdonság, sőt az előző sulinkban is már megszokták. Na mindegy. Amikor kezdtem fáradni, kicsit lassítottam, Noel viszont egyből gyorsított majd egy határozott mozdulattal hát öm nos rámugrott. Nem volt valami jó érzés, de hát na. Úgy ahogy voltunk végigterültünk a suli folyosólyán. Noelhez odalépett egy lány, hogy segítsen neki mire gyorsan megakadályoztam, hogy itt valami alakuljon.
- Szerintem ne akarj tőle komoly kapcsolatot -fordultam a lányhoz mosolyogva -az előző barátnőjét is megerőszakolta! -meséltem kétségbeesetten mire a lány fintorogva ellökte Noelt majd elsétált.
Én meg ördögi mosollyal fordultam szeretett bátyjámhoz.
- Jól van Cara ezt még megbánod! -mondta Noel fenyegetően, és pont ideért hozzánk Theo aki a kezét nyújtva felsegített.
- Köszönöm -mosolyogtam rá, majd megszólalt a csengő és kezdetét vette az első tanítási nap.
Bementem a termünkbe majd leültem Zoe mellé aki egyből kérdezgetni kezdett.
- Na jó, meselned kell! Mi van köztetek? -kérdezte mosolyogva.
- Semmi! És soha bem is lesz. Theo csak a szomszédom. -mondtam.
- Aha aha persze. -mondra vigyorogva, majd bejött Szörnyella (akinek amúgy azóta se tudom a nevét) és egyből hozzám sétált.
- Na jó drágám tisztázzunk néhány dolgot. Ebben a suliban én vagyok a csillag. Én rám figyel mindenki. Én vagyok a középpontban mindig, érted? Szóval nem tudom mi volt ez a kis reggeli akciód, de közlöm, hogy ez volt az utolsó. Nem tűrőm, ha mással foglalkoznak és nem velem érted? Ó és még valami. Meg ne próbáld tönkretenni az alakuló kapcsolatomat a bátyjáddal. Ha egy pár leszünk, bizony el kell viselned csillagom! Na puszi! -fejezte be a mondandóját a lány majd elsétált.
Én meg bambán néztem magam elé. Hogy mi van? Mi a franc? Noel és ez a kis ribi? Elképedve néztem ki a fejemből majd gondolkodás nélkül felálltam és elindultam. Pont ebben a pillanatban lépett be az ofő, de nem érdekelt. Kimentem a termeből és egyenesen Noel osztályához mentem, majd egy határozott mozdulattal kinyitottam az ajtót és szembe találtam magam az egész osztállyal ahogy csendben figyelnek az osztályfőnökre.