Cara Stone élete

1. Évad 3. Rész

- Noel te akkora gyökér vagy!-rontottam  be a szobába mérgesen. - Hóó-csitított a bátyám mint ahogy a lovakat szokták- Mi a problémád, és miert ordítasz?-vigyorgott idegesítően.
Nem bírtam tovább, egyszerűen elöntott a düh es megindultam Noel felé, majd egy határozott mozdulattal ráugrottam. Elterültünk a földön, és miközben ütöttem ahol értem folyamatosan kiabáltam vele.
- Mond, te megőrültél? Hogy mondhattad el Theonak, hogy róla kérdezgettem?-visítottam mint egy 5 éves kölyök - Totál hülyét csináltam magamból miattad! Jaa és ráadásul az eddiginél is nagyobb lett arca neked köszönhetően- ütöttem egy utolsót a báttyámra mire felordított a fájdalomtól.
És pont ekkor ért fel anya, majd egy határozott mozdulattal tarkón vágta Noelt.
- Héé, ezt miért kaptam?-kérdezte csodálkozással a szemében.
- Mert csak! Biztos megérdemelted!-mosolygott anya majd felhúzott a földről és bement a szobájába. Én meg kinyújtott nyelvvel indultam le a folyosón.
Mázlista vagyok, hogy én vagyok a kisebb.  Elégedett mosollyal mentem le a lépcsőn majd amikor visszanéztem Noel beintett, ám szerencsétlenségére pont akkor amikor apu felért a lépcsőn. - Fiam! Ez most nem az aminek látszik ugye?-kezdte apa, mire nem bírtam tovább kiszakadt belőlem egy hatalmas nevetés.
Noel szemforgatva ment be a szobájába, én meg leszaladtam egy almáért, megettem majd elmentem zuhanyozni. Eppen a hajamat szárítottam a törcsivel, amikor üzenetem érkezett.
"Theo üzenete: Tudnánk találkozni? Nagyon fontos! Légyszi!"
Ennyi volt az üziben, de ahogy megláttam a nevet görcsbe rándult a gyomrom. "Cara üzenete: Éjfél van, nem tudok menni! Kérd meg a több ezer lányismerősöd egyikét!👌" azonnal jött rá a válasz:
"Theo üzenete: kérlek Cara! Nagyon fontos! A házatok előtt várlak!" -ahh nem hiszem el, itt állok köntösben ráadásul ki kell osonnom a házból.
"Cara üzenete: jó sietek!" Pötyögtem sebesen aztán úgy ahogy voltam, köntösben, törcsivel a fejemen és mamuszban leosontam a lépcsőn majd halkan kinyitottam az ajtót. És akkor ott állt velem szemben ő, és ahogy meglátott széles mosolyra húzta a száját.