Cara Stone élete

2. Évad 29. Rész

A következő 3 hét maga volt a rohanás. Minden nap, suli után próbáltunk, volt jelmezpróba, díszletpróba, főpróba és még rengeteg rengeteg próba. Igyekeztem Spencerrel és Zoeéval teljesen rendezni a viszonyomat. A szabad délutánjainkat gyakran együtt töltöttük, volt, hogy moziba mentünk, volt hogy beültünk egy kávézóba, de olyan is volt, hogy csak nálunk olvastunk vagy tanultunk. Staceyvel is igen sok időt töltöttem, elmentük kozmetikushoz, fodrászhoz, körmöshöz és egyik hétvégén még egy spa-ba is elmentünk. Ott igazán ki tudtunk kapcsolódni.
- Na és mi van veled meg Theoval? -kérdezte, miközben maszíroztak mineket.
- Hát leginkább semmi. De nem is akarok erre gondolni. -feleltem.
Szóval összességében rohanásból és egy kis pihiből álltak a napjaim. Időnként Theoval is találkoztam, volt hogy elmentünk suli után a plázába ebédelni, de olyan is volt, hogy csak lógtunk nálunk Noellel együtt.
Dylanről, amióta elment semmit nem tudok, ami miatt egy kicsit lelkiismeretfurdolásom van. De legalább tisztáztam az érzéseimet Theo iránt. Még ha nem is kölcsönös. Na mindegy.
Viszont holnap lesz az előadás, ami miatt bevallom őszintén liftezik a gyomrom. Rengetegen gyakoroltunk, de ígyis nagyon izgulok. Nem akarok leégni az egész iskola előtt. Theo mintha a gondolataimban olvasna, hirtelen üzenetem jött.
"Theo üzenete: ne izgulj! Jók leszünk holnap!😉"
"Cara üzenete: honnan tudtad, hogy...?"
"Theo üzenete: egy hete minden este, gyomorgörccsel fekszel le aludni, annyira izgulsz...tudom és kész" -olvastam a sorokat mosolyogva.
"Cara üzenete: túl jól ismersz" "Theo üzenete: 😉😉😉"
Még beszélgettünk egy óráig, és pont erre volt szükségem. Valakire aki velem egy cipőben jár. Theo szavai teljesen megnyugtattak. Totál higgadtan feküdtem be az ágyba, nyugodt gondolatokkal. És akkor még nem tudtam, hogy az előadás milyen meglepetéseket fog hozni. Pedig jó lett volna, ha felkészülök.