Cara Stone élete

4. Évad 17. Rész

Egész délután görcsöltem miután Theo elment itthonról. Percenként néztem a telefonomat. Theo rakott ki mystoryt Sonjaval, ahogy elmentek egy étterembe. Csodás. Este 6 óra után ért haza Theo, mire egyből felpattantam és elé szaladtam, hogy elmondhassam, azt amit nem sikerült mielőtt elment azaz, hogy Erickel nem vagyunk együtt.
Kimentem az előszobába, ahol éppen vette le a cipőjét.
- Theooo! -szaladtam oda hozzá, majd szorosan megöleltem.
Theo nem tudta hova tenni a szeretetrohamomat, feszülten tűrte, hogy szorongatom.
- Csak azt ne mond, hogy valami magánakcióba kezdtél, bementél a szobámba és tönkretettél valamit. -mondta félve.
- Mi? Nem! -vágtam rá azonnal.
- Akkor? -vonta fel a szemöldökét.
Nem értettem, hogy Theonak mi baja van, egyáltalán nem volt barátságos. Sőt kifejezetten ellenséges volt. - Mi a baj? -kérdeztem méllyen a szemébe nézve.
- Összejöttem Sonjával. -mondta ki, mire úgy éreztem belém döftek egy kést.
- Mi? -kérdeztem remegő hangon.
- Milyen érzés, hogy én is a te játékodat játszom? Végre megértettem a szabályokat. -mondta gúnyosan, majd elindult a lépcsőn felfelé.
- Theo! -kiáltottam utána, mire megfordult. -Mégis miről beszélsz? -kérdeztem mérgesen.
- Elegem van ebből. Elegem van belőled. Mit gondolsz Cara? Hogy majd bágyadtan vágyódom utánad, miközben bármikor lecserélnél Ericre? Kösz nem, nekem ebből elegem van. Ha te Erickel, akkor én Sonjával. Ilyen egyszerű a képlet. -rántott egyet a vállán, majd felment az emeletre.
Lesokkolva álltam. Gyorsan felmentem én is a szobámba, hogy ne lássa a családom, ahogy elsírom magam. A szobámban bedőltem az ágyamba és egy párnába fúrtam a fejem, miközben folyamatosan potyogtak a könnyeim.
Nem tudom mennyi idő telt el, de hirtelen Noel nyitott be a szobámba.
- Nem tudnál kopogni? -kérdeztem gorombán.
- Sose kopogtam. -mondta mosolyogva. -Na de szóval, mi a bajod? Hm? -kérdezte, miközben leült az ágyam szélére.
- Theo a bajom. Nem akarom, hogy itt legyen, mert mindent tönkretesz. -mondtam sírva. -Miatta vagyok szomorú. Mindig miatta vagyok szomorú. -öleltem meg sírva Noelt.