1. Évad 15. Rész

505 24 0
                                    

Nagyon kínos volt az egész szituáció. Totál lefagytam, és semmit nem tudtam mondani. Ránéztem Noelre aki csak vigyorogva nézte a szerencsétlenkedésemet. Majd megpillantottam Theot aki kérdőn nézett rám, fogalma sem volt, hogy mi történik.
Zavaromban nem is tudtam mást csinálni csak köhögtem párat.
- Noel ki tudnál jönni a folyosóra picit? Beszélnünk kell. -mondtam kínosan.
- Elnézést kisasszony, de itt éppen óra folyik. Nem viheti el egyik diákomat sem csevegni. Ha már így rárontott az órámra, akkor vagy elmondja itt amit mondani akar vagy pedig kifelé! -mondta a tanár nyugodtan, de mégis tekintélyes hangon.
- Öhm rendben. Szóval Noel, pontosan miért is kavarsz te a suli boszorkányával? -kérdeztem, mert egyszerűen képtelen voltam magamban tartani.
Ahogy kimondtam az egész osztály lefagyott, Noelnek meg elkerekedett a szeme. - A magán életi problémákat kérném, hogy órán kívül beszljék meg. Miss Stone kisasszony pedig most azonnal KIFELÉ! -ordította a tanár mire kisprinteltem a teremből. Egyenesen a mi osztályunkba.
- Elnézést Tanár Úr, családi probléma volt. -kezdtem szabadkozni, mire a tanár csak a helyemre intett majd, folytattuk az órát.
Amikor végre kicsöngettek az utolsó óráról, Zoeval  beszélgetve jöttünk ki a kapun, majd megláttam Theot és Noelt ahogy a terepjáró mellett állnak és beszélgetnek.
- Hé Cara, gyere csak, Theo visz minket haza! -ordította a bátyjám, mint egy idióta.
Gyorsan elköszöntem majd odasétáltam hozzájuk.
- Na nem megyünk? -kérdeztem, mert nem értettem, hogy miért várunk még mindig.
Majd hirtelen kicsapódott a suli ajtaja és Szörnyella sétált a kocsihoz. - Na indulhatunk is! -ért oda hozzánk majd egy szenvedélyes csókot váltott Noellel.
Erről jut eszembe. Noelt délelőtt még egy másik csaj ugrálta körül. Na mindegy. Elindultunk az utcán, de nem hazafelé vettük az irányt.
- Hova megyünk? -kérdeztem összeráncolt szemöldökkel.
- Kell néhány sminket vennem, meg egy új cipőt, úgyhogy a plázába. -mondta Szörnyella, mire elkerekedett a szemem.
Szóval Szörnyellát kisérjük hárman a plázába, hogy még tőbb alapozót tudjon a fejére kenni. Ráadásul az én véleményemet senki nem kérdezte meg.

Cara Stone életeDonde viven las historias. Descúbrelo ahora