Cara Stone élete

4. Évad 3. Rész

Csodálatos. Szóval Theo nálunk fog lakni. - De, de miért? -kérdeztem anyát.
- Jaj kislányom ne legyél ilyen. Jó buli lesz. -mondta vidáman.
- Ja, biztos. -duzzogtam, majd felmentem a lépcsőn.
5 perc múlva csöngettek.
- Cara, Noel valaki nyissa ki az ajtót! -kiabálta anyu.
- Majd Noel! -kiabáltam vissza.
- Most nem tudom! -hangzott a válasz Noel szobájából.
- Ah. -morogtam, majd elindultam lefelé a lépcsőn.
Kinyitottam az ajtót, és Theo állt ott, ugyanazzal a bőrönddel a kezében, amit már láttam, amikor megjött. Még mindig nem fogtam fel, hogy Theo újra itt van. Kicsit tovább néztem, mint kellett volna, amit sajnos észre is vett.
- Na beengedsz? Vagy még szeretnél tovább nézni? Bent folytathatod! -mondta vigyorogva.
- Látom az arcod nem lett kisebb mint volt. -forgattam a szemem. -Fáradj be! -mondtam gúnyosan mosolyogva.
Theo belépett a házba majd köszönt a szüleimnek.
- Cara, mutasd meg Theonak a vendégszobát. -utasított anya.
- Persze, hogyne. -morogtam, majd elindultam a lépcsőn.
- Mondanám, hogy aludhatsz velem, de mivel foglalt vagy, fel sem ajánlom. -mondta gúnyosan.
- Hah. Ha nem lenne Eric, még akkor sem akarnék veled aludni! -mondtam.
- Persze hogyne. -mondta. -Tudod mi a gáz? -kérdezte amikor felértünk. - Hogy még így is, hogy megvan neked Eric, akarnál velem aludni. -mondta, de már suttogva.
Felhúztam az egyik szemöldököm, majd hitetlenül elnvettem magam.
- Túl nagy az arcod! -mondtam mosolygva. - Tessék, itt a szobád. -nyitottam ki az ajtót.
- Nem akarsz valamit mondani? -kérdezte Theo, miközben neki szorított a falnak.
Testünk teljesen összeért, ajkainkat egy cm választotta el.