Cara Stone élete

3. Évad 20. Rész

- Nem, nem ülünk le kösz. -mondtam, miközben rászorítottam a kezem Ericére.
- Miért? -kérdezte egyszerre a lány és Eric.
Na most erre mit mondjak? Nem akartam, hogy Eric féltékenynek tartson, de ez a lány gyönyörű. És..és tökéletes. Kínosan elmosolyodtam.
- Mert...mert nem akrunk zavarni. -mondtam, mire mindketten furán néztek rám.
- Nem zavartok, gyertek. Gyere Eric. -fogta meg a lány Eric kezét és maga mellé húzta.
- Bocsi, de te mit csinálsz? -kérdeztem idegesen, mire a lány visszafordult.
- Jaj, nehari, csak régen együtt voltunk, és felszakadtak a régi emlékek. -mondta, majd lebiggyesztette a száját.
Felvont szemöldökkel néztem rá, mire Eric biccentett, úgyhogy helyet foglaltunk mellettünk.
- Szóval, mi van köztetek? -kérdezte a lány.
A kérdése annyira meglepett, hogy véletlenül félrenyeltem az üdítőmet, majd fulldokolni, végül köhögni kezdtem.
- Cara jól vagy? -kérdezte Eric.
- Igen igen, persze...-legyintettem kínosan. -Szóval izé..a barátnője vagyok. -mondtam majd közelebb ültem Erichez.
Az egész ebéd roppant kínosan telt, a lány konkrétan csak Erichez beszélt, ami engem nagyon idegesített, így időnként megöleltem, vagy megpusziltam, esetleg megfogtam a kezét. Eric nem értette, hogy mi a franc problémám van, de persze viszonozta a szeretetrohamomat. Egy nagyon kínos óra után, végre indultunk.
- Akkor majd találkozunk. -mondta a lány, majd megölelte Ericket.
- Igem remélem minél hamarabb összefutunk. -mondtam gúnyosan.
Eric elnevette magát, majd ujjait a kezemre kulcsolta, és indultunk.
- Na jó, ez mi a fene volt? -kérdeztem amikor kiléptünk az utcára.