2. Évad 5. Rész

424 26 0
                                    

- A bátyjád adta meg. Na de ez mindegy is. Szóval. Mi van veled? -kérdezte Stacey indulatosan.
- Ezt hogy érted? Minden oké velem. -hazudtam, a nap folyamán már vagy ötödjére.
- Na jó Cara, ne nézz hülyének. 5 perc és ott vagyok nálatok. -mondta Stacey ellentmondást nem tűrő hangon, majd kinyomta a telefont.
Hát oké. Lementem a konyhába, és csináltam egy tál popcornt. Majd csöngettek is. Kiszaladtam az ajtóhoz és beengedtem Staceyt.
- Szia. -köszönt szigorúan. - Hogy vagy? -enyhült meg az arca.
- Ah Stacey, borzalmasan. Mindent elszúrtam amit csak lehetett, mindenkivel összevesztem akivel csak tudtam. Kösz, hogy átjöttél, nagyin jól esik. -mosolyodtam el. -Gyere be! -mondtam szomorkásan.
Stacey bejött, majd levette a cipőjét és felmentünk a szobámba. Mindent elmeséltem neki. Az elejétől a végéig, ő meg csak figyelmesen hallgatott, csak a legvégén szólalt meg. - Oké, figyelj az első dolgod az, hogy kibékülj mindenkivel. Noellel biztos, hogy még ma, kibkültök. Spencerékkel holnap mindenképp beszélj, mert teljesen jogosan akadtak ki, ahogy Dylan is. Bár szerintem Dylannek elég ha írsz, vagy felhívod, ő annyira szeret téged...bár nem tudom miért -tette hozzá, mire felnevettem. -Szóval neki nagyon fontos vagy, simán megbocsájt. - Igen egyetértek. És mi legyen Theoval? -kérdeztem szomorúan és ahogy kimondtam a nevét, görcsberándult a gyomrom.
- Nos Theot lesz a legnehezebb megbékítened. De meg fog bocsájtani. Szerintem még ma beszelj vele és kérj tőle időt. -mondta diplomatikusan.
- Időt? Mégis mire? -kérdeztem meglepetten.
- Arra, hogy tisztázd az érzéseidet. -felelte Stacey majd bekapott egy adag popcornt.
Nem akartam beismerni, de igaza volt. Tisztáznom kell a dolgokat. Még beszélgettünk egy bő órácskát, majd Stacey elkezdett búcsúzkodni. - Köszönöm, hogy eljöttél. -öleltem meg.
- Igazán nincs mit. -mosolyodott el. -Rossz volt nézni a fancsali fejedet egész nap. -mondta vigyorogva, majd kistált a kapun és elment.
Gyorsan felszaladtam az emeletre a táskámért, majd felkaptam a cipőmet és kiléptem az utcára. Gondolkodás nélkül indultam el, csak a cél vezérelt. Hogy beszélhessek Theoval.

Cara Stone életeNơi câu chuyện tồn tại. Hãy khám phá bây giờ