HELLO, MY FRIEND!

°16; Ragályos Nevetés°

- Brutálisan gyilkolták meg polgármesterünket tegnap éjjel. A nyomozás kezdetét veszi, ám a tettesnek se híre, se hamsa. Vajon egy újabb sorozat gyilkossal van dolgunk? - hallgatta Jerome a híreket a rádión keresztül, majd nevetni kezdett.
- Miért nevetsz? Nyomozni fognak. Mi van ha találnak valamit? - álltam fel, majd idegesen járkálni kezdtem.
- Jó lenne, ha találnának valamit. Ott kellett volna hagyni valamit amin rajta van az ujjlenyomatod. - biggyesztette le alsó ajkait.
- Ez volt a terved mind végig, igaz? Azt akartad, hogy féljenek tőlünk, hogy benne legyünk a hírekben. - csaptam homlokomra, majd válaszul kérdésemre bólintott egyet. Felpattant székéből, majd tapsolt egyet.
- Na indulás! - mutatott ujjával az ajtó felé.
- Hova megyünk? - érdeklődtem izgatottan. Jerome kacsintott egyet, de nem árulta el úti célunk. A biztonság kedvéért elhelyeztem egy pisztolyt a szokásos helyére, a zsebem mélyére, végül pedig elindultunk.

Egy hatalmas épület előtt találtam magam, hasonló volt, mint a polgármesteré. Jerome az ajtó elé szökdécselt, majd bekopogtatott. Nem sokkal később egy kissé nagydarab férfi nyitott ajtót, kinek ajkai mosolyra gördültek.
- Áh! Jerome! Gyertek be! - invitált be a lakásba. Az épület falai bordó színben pompáztak, a kandalló megállás nélkül ropogott, melegség járta át a házat. - Téged még nem ismerlek. Butch vagyok!
- Jenna. Örülök a találkozásnak. - lehelt egy csókot a kezemre. Egy nagyobb teremben találtam magam, minek közepén egy hosszú asztal állt, melynek asztal főjén egy mosolygós fiú foglalt helyet.
- Pingvin! Jó öreg barátom! - sietett a fiúhoz Jerome, majd szorosan megölelgette.
- Jerome! Ez ám a szerencse! Milyen régen találkoztunk. - mosolygott folyamatosan a fiú, vagy felém fordulva lefogyott arcáról a mosoly. - Ez meg ki? Nem rémlik, hogy a Rémek Légiójába van...
- Eh.. Ő itt Jenna. Még újonc, viszont nagyon jó barát. - mutatott be Jerome Pingvinnek.
- Oswald vagyok, de hívj nyugodtan Pingvinnek. - mosolygott a fiú szüntelenül. - Mi szél hozott ide titeket?
- Segítség kéne. - húzta száját Jerome. - Tudod, régebben kísérleteztünk a nevető gázzal. Tudnál belőle csináltatni?
- Az igen sok munkával járna, de egy ilyen jó barátnak bármit. - mosolygott továbbra is Pingvin, ám szemében egy kis keserűséget kezdtem vélni, mintha valamit titkolna előlünk.
- Mi az a nevetőgáz? - vágtam közbe beszélgetésükbe. Mindannyian rámmeredtek, én pedig a padlót kezdtem kémlelni.
- A nevetőgáz hozza el a sötétséget Gothamre. Ha elegendő adag lesz belőle, adunk mindenkinek. Aki csak belélegzi, megőrül. Ez a szer fogja hozni nekünk a sikert. Ez a szer, a jövőnk, kislány! - hadarta el Jerome monológját, majd kezét vállamra fektette. - A nevetőgáz őrületbe kerget mindenkit, aki Gothamben tartózkodik.