A Blaha Lujza Akadémia mindig is egy problémás helyként volt számontartva. De miért ne lenne problémás, amikor minden magyar vezető gyermeke ebbe az intézménybe jár?
Közéjük tartozunk mi is, bizony.
Testközelből tudjuk elmondani azt, hogy az arisz...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
- Kezdem mélységesen megbánni, hogy beleegyeztem ebbe! – suttogta Dalma, miközben a Blaha Lujza Akadémia birtokán található temető sírkövei között szlalomoztunk éppen. Pont olyanok voltunk, mint négy szellem az éjszakában, tekintve, hogy már jócskán sötét színűre festette magát az ég, amikor elindultunk Veresváraljának egy régebbi, elhagyatott parkolójába, közel az erdőhöz, ahol a Szökevények nevezetű játékon készültünk részt venni éppen.
- Jaj Dalma, ne légy már ennyire merev, hatalmas buli lesz! – ráztam meg a lány vállát vidáman. Ritka pillanatok egyike volt, hogy ennyire örüljek valaminek, de a Szökevényeken való részvétel egyike volt a már régóta dédelgetett álmaimnak, pontosabban azóta, mióta a nővérem az én koromban megnyerte a játékot, okosan kijátszva az összes ellenfelét. Vivi nem csak a tanulásban volt első a Blahás évei alatt, hanem minden másban is. A nővérem nem tudott veszíteni. És soha nem is veszített.
- Viki te ma nagyon lelkes vagy! – jegyezte meg Napsi. – Ami jó, csak szokatlan!
A lány felé fordultam.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
- Lehet, hogy nevetségesen hangzik, de feltett szándékom megnyerni az egészet. Évek óta erre készülök, már vagy hatfajta győzelmi stratégia van a fejemben! – büszkélkedtem, mire Luca hirtelen megragadta a karomat.
- Árulj már el nekünk is párat! – kérte a lány, de én makacs módon a fejemet ráztam.
- Addig nem mondhatok semmit sem, ameddig ki nem derül, hogy ki melyik csapatba kerül majd. Én nagyon imádkozom, hogy szökevény szerepet kapjak, úgy sokkal nagyobbak a győzelmi esélyek! – csaptam össze a tenyeremet és éreztem, hogy a szemem őrülten csilloghat.
- Nem láttalak ilyen elszántnak, Viki, mióta nyolcadikban feltett szándékod volt legyőzni az osztály minden tagját a földrajz tudásoddal. És megtetted. Én emlékszem, hogy Mauritiusnál véreztem el. Fogalmam sem volt, hogy az teljesen más, mint a hasonló nevű Mauritánia – nevetett fel Dalma.
- Ezek létező országok? – vakarta a fejét tanácstalanul Napsi.
- Mauritius egy szigetállam Madagaszkár környékén, a fővárosa Port Louis, Mauritánia pedig egy afrikai ország, a főváros pedig Nouakchott! – okoskodtam. Ha már másban annyira nem, legalább földrajzban tényleg jó voltam. – Egyébként nagyon meglepett, hogy ilyesmikre emlékszel velem kapcsolatosan, Dalma, de ez most jól esett!
