Az ajtófélfának támaszkodom és egy utolsó pillantást vetek a szobámra. Teljesen üres, csak egy nagy hófehér szekrény és egy hatalmas francia ágy áll a halványlila gyerekszobámban. Itt nőttem fel, és nehéz itt hagyni ezt a szobát. Annyi rossz és jó emlék köt ide. A gimis barátnőimmel gyakran rendeztünk ottalvós bulit, ahol az ágyamon ettünk pattogatott kukoricát, miközben a netflix legcsöpögősebb tinidrámáját néztük. Az első szerelmem itt szakított velem kilencedikben, majd hetekig áztatták a könnyeim a lepedőmet ebben a szobában...
-Aria!- a húgom kiáltása zökkent ki a bambulásomból. Felkapom az utolsó dobozomat amibe azok a ruháim kerültek, amiket már nem tudok hova tenni az új lakásban, és lemegyek a lépcsőn.
-Uu ezek az enyémek?- Kianna vidám arccal kikapja a kezemből a dobozt és már válogatja is, a ruhákat amiket megtart.
-Mehetünk?- kérdezi anya a kocsi kulccsal a kezében. Bólintok és a vállamra akasztom a táskámat. Elbúcsúzok Kiannától és apától, majd elindulunk anyával Budapestre. A fővárosig két óra az út. Ez idő alatt sokat beszélgetünk anyával, aki már most azon aggódik, hogy mikor látogatom meg őket.
-Anya ne idegeskedj! Kiannának két hét múlva születésnapja lesz, majd hazajövök ünnepelni. Ne aggódj emiatt!- mondom megnyugtatóan és rámosolygok. Anya nagyot sóhajt és visszamosolyog kissé könnyel duzzadt szemmel.
-Olyan gyorsan felnőttél!- mondja kínosan nevetve, miközben az utat figyeli.
-Tudom. Nagyon gyorsan.- suttogom alig hallhatóan az autópályát figyelve. Nem is tudom mi vár rám a nagy világban...
YOU ARE READING
Itt várok rád!
RomanceAria Hoffman egy 19 éves átlagos lány, aki egyik napról a másikra kiköltözik szülővárosából, hogy Budapesten elkezdhesse a nagy betűs Életet. Kivesz egy lakást, és kezdő állásban egy bárban kezd felszolgálóként. Nagyon sikeres a munkájában és egyre...
