Itt várok rád!

Huszonegyedik fejezet

Péntek van, utolsó nap, nyugi már csak pár óra. Ezzel nyugtatom magam miközben kiveszek egy kólát a hűtőből a kettes asztal vendégének. Kiviszem a rendelést, felkapok pár üres üveget a hármas asztaltól, majd a konyha fele menet valaki megint követni kezd. Azt a bizonyos "valakit" már első pillanattól kezdve megismertem a jellegzetes parfümjének illatából. Úgy döntök, hogy figyelmen kívül hagyom Justint, hátha elmegy és békén hagy végre. De nem. Beállok a pult mögé és éppen egy korsóba töltök italt, amikor még mindig engem bámul a pult másik felének támaszkodva. -Neked nincs semmi dolgod?- kérdezem türelmetlenül. -Nem igazán.- mondja majd lazán megrázza a fejét. Lerakom a pultra a korsót, majd megfordulok, hogy keressek egy új tálcát amire rátehetem, de mire visszafordulok már nincs a pulton a sör. Justin épp a feléig vedelte. Az üveg mögött látom, hogy halvány mosolyra húzza a száját. -Azt nem neked csináltam- mondom fáradtan, és neki állok egy új ital készítésének. -Aria! Hozd ide a felmosót légyszi! A mosdó melletti raktárban van.- kiáltja Rylee az asztalok közül. Otthagyom Justint és a két korsó sört a pulton. A raktár fele veszem az irányt, felkapcsolom a lámpát, benyitok és azonnal megpillantom a felmosót. Jobb kezemmel megragadom a nyelét és hátrafordulva sietősen indulok vissza a vendégek közé, amikor valaki nekem rohan kissé ittas állapotban, és a teljes testsúlyával nekem esve a földre zuhan a kezében tartott három korsó hideg sörrel együtt. - vagyis inkább rám zuhan, nem a földre! - a hangos üvegtörésre hirtelen minden szempár ránk figyel. Én a földön fekszem miközben a sör eláztatta a kötényemet és a pólómat - de szerintem még a melltartóm is sör szagú lett. - és az idegen férfira aki még mindig rajtam fekszik és a szemöldökét ráncolva próbálja összerakni vajon mi történhetett az elmúlt tíz másodpercben. Hirtelen megfogom a karját és mind a 90 kilóját lelököm magamról, hogy végre felálhassak. -Jól vagy?- kérdezi Jace odalépve hozzám.