Huszonharmadik fejezet

112 5 0
                                    

A mosdóból kilépve Ryleet keresem a szememmel, hogy szólhassak miért tűnök el, de nem látom sehol. -Várj! A táskám ott maradt és szólnom kéne, hogy elmegyek!- megtorpanok a kijárat előtt és a fejemmel a pult felé intek. -Te maradj itt, én mindent intézek.- mondja merőn a szemembe nézve és eltűnik a sok vendég közt. Nagyot sóhajtok és körbe nézek, majd ismerős nevetés zökkent ki a monoton bambulásomból. Justin baráti társasága mellettem két asztalnyira van és éppen valami nagyon mókás dolgon nevethetnek. -Kicsit szét vagy esve!- kiabál nekem Samantha amint meglátja, hogy ott állok az ajtóban teljesen egyedül mint egy kiskutya akit magára hagytak az utcán. Végig nézek magamon de nem foglalkozom a kijelentésével. Sokkal fontosabb, hogy lüktetve folyik a vér már percek óta a kezemből, minthogy szarul festek egy ilyen hosszú nap után. -Úgy értem szar a hajad!- egyszerűsíti le a saját nyelvére a mondandóját Samantha majd nevetni kezd az egész társaság. A tenyeremből szilánkok állnak ki és ömlik belőle a vér. Nagyjából öt perce egy kilencven kilós pasas esett rám és szerintem még a könyököm is kiment. Egyáltalán nem érdekel, hogy éppen hogy áll a hajam, vagy, hogy lefolyt-e a tus vonalam. Ruhadtul ez a legkisebb gondom jelenleg. -Tudod mit Samantha?- kezdem a szememmel szikrákat szórva felé. -rohadt hosszú és kemény napom volt! A kezemből szilánkok állnak ki és hihetetlenül fáj! Az összes ruhám átázott és sör szagom van. Mellesleg megfagyok mert rohadt hideg ez az ital! Baromira leszarom a véleményedet arról, hogy milyen a hajam vagy a sminkem éppen! Inkább nézz tükörbe és annak a ribancnak a haját kritizáld aki visszanéz rád!- mondom éles hangon kiabálva és a végére minden szem rám szegeződik, mindenki elcsendesül és csak az én hangom lehet hallani. Nagyot nyelek és érzem ahogy rózsavörösre változik az arcom a hirtelen kapott figyelem miatt. Nem szokásom az embereknek beszólni vagy "kiosztani" őket, de Samantha az első pillanattól kezdve unszimpatikus volt ezért azt hiszem ezt megérdemelte. Hangos taps keletkezik másodpercek alatt. Samantha lesütve a szemét sértődötten motyog valamit de már nem értem mert Justin tör át a vendég tömegen a kabátommal és a táskámmal a kezében, majd a karomat megragava kivonszol a bárból.

Itt várok rád! Where stories live. Discover now