Itt várok rád!

Huszonötödik fejezet

Végre megtalálom a telefonom és fél kézzel próbálom beírni a kódomat, de harmadjára is sikertelen ezért hangosan fujtató hangot kiadva dühöngök. Sikerült fél percre lezárnom a telefonomat. Hurrá! -Mit akarsz?- kérdezi ,,kedvességgől" csöpögő hangon Justin. -Felhívni Ryleet, hogy eljöttem!- mondom mintha ez teljesen egyértelmű lenne. -Add ide!- mondja idegesen és kikapja a kezemből a készüléket. -Mi a kódod?- kérdezi egy pillanatra a szemembe nézve, majd újra az utat pásztázza. -Miért mondanám el? Add vissza!- mondom és a telefonom után nyúlok, de esélyem sincs elérni. -Na mondd már! Nem érdekel a kódod! Majd megváltoztatod ha már nem leszel félkezű!- végülis igaza van. -Jó! 0425- mondom gyorsan és Justin beüti a kódot. A telefonomért nyúlok, hogy felhívhassam Ryleet, de elrántja a kezét és tárcsázni kezd. -Mit csinálsz? Add ide!!- kiabálok rá hangosan de elfelejtettem, hogy fáj a kezem és újabb fájdalom nyillal bele amikor megfogtam vele az ülésem háttámláját. -Shh!- mutat az ujjával a telefonra, ezzel csendet kérve. -Szia Rylee! Aria kicsit megsérült ezért elviszem az ügyeletre légyszi szólj a főnöködnek, hogy ma már nem megy vissza dolgozni!- mondja Justin a telefonba majd figyelmesen hallgatja Ryleet. Nem hallom mit mond mert a kezemmel vagyok elfoglalva. Nevetni kezd és elővillannak az ellenállhatatlan gödröcskéi mosoly közben. Ellenállhatatlan gödröcskéi?? Szerintem agyrászkódást is kaptam. Egy másodpercig rám pillant és úgy hallgatja Ryleet, majd újra nevetni kezd. Ezúttal hangosabban. -Mit mond? Min nevettek??- kíváncsiskodom, de hiába. Justin lerakta a telefont és sose tudtam meg mi volt olyan vicces. Az út további részében kínos csendben ültünk én pedig számoltam a mellettünk elhaladó autókat egészen a korházig. Az ügyeleten egy órát kellett várnunk, pedig látszott, hogy elég sürgős a helyzet, ennek ellenére a váróterembe küldtek minket. Egy szót se szóltunk egymáshoz Justinnal, bár ahogy láttam ez őt nem igazán zavarta mert a telefonját nyomkodta. -Következő! 342-es szám!- kiált ki egy nő komoly hangon és már be is csukja a 22-es terem ajtaját. Ez én leszek. Justint szó nélkül otthagytam és gyorsléptekkel  bementem a terembe.