Itt várok rád!

Hetedik fejezet

Az a srác ült velem szemben akibe ma már szerencsém volt belebotlani. A ,,bunkó srác az utcáról a hülye cigisdobozával" már csak így emlegettem. -Hahó! Rendelnénk- szólt nyávogóan magas hangon a szőke lány. Erős, füstös sminket viselt matt barna rúzzsal. Egy rikító zöld topot viselt ami nem igazán passzolt a szeles, áprilisi időjáráshoz. Egyik szemöldökét felhúzva várta a válaszomat. Visszarázódtam a szerepembe és tollat vettem a kezembe, hogy felvegyem az ital rendeléseket. -Mit adhatok?- kérdeztem erőltetett mosollyal és lopva végignéztem az ismerős srácon, aki időközben szintén felismert és láttam ahogy végigmér és lesajnálóan mosolyog, úgy hogy ne legyen észre vehető-de én azért láttam-Fekete hosszú haja a feje tetején ketté választva omlik szét. Világos, szinte már sápadt fehér bőre van, ugyanazt a fekete bőrdzsekit viseli amit ma már láthattam egyszer. Elől két cipzáras zseb díszíti a mellkasán, de természetesen nincs össze húzva, mert az úgy nem lenne menő. Egyértelmű. Félig látom, hogy valami trágár szavas fekete nyúzott felső visel a ,,menő" bőrdzseki alatt és a szakadt farmer zsebén átrajzolódik a cigisdobozának és öngyújtójának körvonala. Már most utálom a srácot, és csak reménykedni tudok, hogy nem visszatérő vendégek a bárban. Felveszem a rendelést és minden erőmet összeszedve mosolyogva leplezem az idegességemet és elvonulok a konyhába. -Hű! Nem semmi amit néhányan produkálnak egy kis pia után!- mondja a vécépumpát lóbálva Rylee. -Pfúj! Ennek van ilyen borzalmas szaga?- kérdezem az orromat befogva. Rylee egy pillanat alatt mellettem terem és az arcom felé közelít a bűzölgő tárggyal, én pedig két kezemet felemelve hátrálni kezdek. -Ne merd hozzám érinteni!- mondom a nevetve és gyerekesen futni kezdek a vécépumpa elől. Rylee hangos nevetéssel utánam ered én pedig beszaladok a mosdóba, ahova már nem jön utánam. Vagy feladta, vagy nem talál. A következő pillanatban kicsapódik a mosdó ajtaja és a ,,bunkó" srác lép be rajta.