Broken Hearts (Nailee ff.) *BEFEJEZETT*

* 2.FEJEZET *

Hailee szemszöge

- Hailee megérkeztünk! Hahó!- integetett Sel a szemem előtt.
-Hupsz.. Bocsi elbambultam.
- Menjünk mááááár- hisztizett Camila kisasszony.
- Jól vab drágám, megyünk már.
- Hailee-nek be kell kötni a szemét.- mondta Taylor.
- Már is kötöm! - mondta Sel.

Szóval bekötötték a szemem. Tök jó. Hurrá. Nem elég, hogy azt sem tudom pontosan, hova megyünk, hanem még nem is látok. Ezeken gondolkoztam, mikor megérkeztünk. Hallottam már a zenét. Eléggé hangosan, és még kint voltunk. Istenem, csak ne kinti buli legyen! Néhány óra múlva fázni fogok, tudatosítottam magamban. Éljen!

Levették a szememről a szememet takaró anyagot és nagyon meglepődtem a buli helyszínen. Ez a kedvenc helyemen van. Ide szoktam eljönni, ha valami bánt vagy csak szimplán itt írni a dalaimat. Csak nem értem, hogy honnan ismerik ezt a helyet.
- Hailee nem tetszik?- kérdezte aggódva Shawn.
- Ó, dehogynem. Nagyon köszönöm mindenkinek- megöleltem mindegyiküket. (Igen, a hárpiát is.) Csak nem értem, honnan tudjátok, hogy ez a kedvenc helyem.
- Öhm.. Az úgy volt.. - kezdte Sel
- Folytasd nyugodtan, nem fogok megharagudni.- mosolyogtam Selenára.
- Hát egyszer követtelek, még csak 18 éves voltál, akkor amikor szakítottatok Tommal, azt hittem valamit csinálsz magaddal. Úgy éreztem muszáj utánad mennem. Aggódtam érted.- nézett rám könnyes szemmel Sel.
- Egyáltalán nem haragszom, Sel. Tudod, hogyha te is sírsz én is fogok - érzékenyültem el.
- Csajok, nincs sírás. Irány bulizni!- tapsikolt Shawn. ( Nem tudom, hogy mi ez a szokása, hogy állandóan tapsol. )

Odamentünk pár emberhez, akik felköszöntöttek. Mindenkinek oda mormoltam egy köszönömöt. Nagyon megörültem, mikor megláttam Griffint. Oda rohantam hozzá és megöleltem. Nem, nem lepődött meg, mikor majdnem feldöntöttem a lábáról. Ő már megszokta ezt.
- Szia, hugi!
- Szia, drága egyetlen bátyám.
- Nagyon-nagyon boldog szülinapot! És egy kis dobozkát adott át nekem.
- Griffin, mondtam, hogy ne vegyél nekem ajándékot. - mondtam a fejemet rázva.
- Nyisd ki lécci!- könyörgött kiskutya szemmekkel.
- Ne nézz már így! Kinyitom, nyugi. Elkezdtem szép lassan felnyitni a dobozt. Egy ezüst nyaklánc volt, aminek medálja szívalakú volt és szétnyitottam. A számhoz kaptam a kezemet.
- Griffin, ez.. ez a legszebb ajándék amit kaptam.Köszönöm!- mondtam könnyes szemekkel.
Azért érzékenyültem el, mert a medál beljesének mindkét oldalán egy-egy kép volt. Az egyik képen még én és Griffin még nagyon kicsik voltunk. A másukon pedig egy nem rég készült kép volt rólunk.
- Na, de most már menjél bulizni. Még a végén én is könnyezni fogok. - mosolygott rám Griffin.
- Még egyszer nagyon, de nagyon köszönöm! - pusziltam meg a bátyám arcát és oda mentem Shawn-hoz.

-Szia, Shawn. Cami? - kérdeztem erőltetett mosollyal az arcomon.
- Elment piáért. De már látom jön is.
- Hát akkor további jó bulizást.

Sel-t és Taylort kerestem a tömegben. Na, ilyenkor örülök, hogy mégis csak kint vagyunk. Legalább nem fülledt a levegő. Nem sokáig kellett keresgélnem, mert gondolom ők is engem kerestek, mivel mikor megláttak rögtön odajöttek.

- Már ezer éve téged keresünk. Hol voltál?- kérdezte Taylor.
- A bátyámmal és beszélgettem egy kicsit Shawn-nal is, csak jött az a boszorka azt elmentem onnan. Utána meg titeket kerestelek, de inkább ti találtatok rám.- mondtam a két lánynak.
- Na, látszik, hogy öribarik vagyunk. Már egy buliban sem tudunk egymás nélkül meglenni- nézett ránk Sel.
- Hát, igen. Nem hiába vagyunk kiskorunk óta legjobb barátnők.- mondta Taylor.
- Na, Sel.- néztem rá- Mikor jön a lovagod?
- Azt mondta késik egy pár órát, de megígérte, hogy a torta vágásra már itt lesz.
- De Shawn most írt, hogy menjünk vágni a tortát. - vette elő a telefonját Tay , mikor csipogott a telefonja és felénk fordította azt.
- Hát akkor nincs más lehetőség, menjünk.- mondta Sel egyet sóhajtva.
Láttam Sel-en, hogy nagyon szomorú, hogy nem ért ide a barátja. Komolyan, miért nem tudja betartani azt amit mondott az a fiú? Hát nálam már szerzett egy mínusz pontot. Az én barátnőmet senki nem bánthatja meg. Akkor képes vagyok mindenre . (Persze gyilkolni nem fogok.)

Mikor odaértünk, akkor már Shawn szúrós szemmel nézett a két barátnőmre, rám pedig mosolygott.
- Emberek! Azért vagyunk itt, hogy egy csodálatos ember szülinapját ünnepeljük.- kezdte Shawn és felém fordult. Mikor ezt a lányt 3 éve megismertem nem gondoltam volna, hogy ilyen szoros barátság fog kialakulni. Igazából azt hittem elsőnek, hogy egy hisztis picsa vagy. De tévedtem. Mikor egyre jobban megismertelek rájöttem, hogy tényleg nem szabad egy embert megítélni első ránézésre. Rájöttem, hogy te egy csodálatos ember vagy. Te mindig más embereket helyeztél magad elé, aggódtál mások miatt, mikor szomorú voltál próbáltad leplezni, hogy mi azt ne vegyük észre. És valljuk be elég gyakran füstbe ment, mert kiismertük egymást. Tudjuk mikor szomorú a másik és tudjuk mit kell ilyenkor tenni. Szóval köszönöm, hogy az életembe léptél és megtanítottál arra, hogy ne legyek előítéletes. Köszönöm, hogy figyelmes vagy. Köszönök mindent. Szóval nagyon boldog szülinapot, Hailee! - fejezte be Shawn. Én meg nem bírtam tovább és sírva öleltem meg a legjobb fiúbarátomat. Láttam rajta, hogy ő is elérzékenyült, de mivel férfi így próbálta leplezni.

Ezután felvágtuk a tortát és kezdődhetett a buli. Mindenki elkezdett táncolni és inni. Én inkább elmentem egy nyugodtabb helyre , de miközben sétáltam beleütköztem egy mellkasba.

Egy ismeretlenébe.

Hát ez lenne a 2.fejezet. Remélem tetszett. Na kire tippeltek ki lehet az az ismeretlen? 😘