love me back ~ jikook | ✔

25.

- Szia, Xion – köszönt mosolyogva Jimin barátja sofőrjének, amikor péntek délután beszállt a kocsijának hátsó ülésére.

- Sziasztok – biccentett egy aprót a férfi, majd a visszapillantóból a rózsaszín hajú mellé beülő srácra pillantott.

- Mehetünk – mondta Jungkook, és még mielőtt elindulhattak volna gyorsan becsatolta magát. – Ahova megbeszéltük.

- Nem a nyaralótokba megyünk? – kérdezte Jimin, ugyanis ő úgy tudta, hogy a mai délutánt ismét Szöulon kívül töltik.

- Igazából úgy gondoltam, hogy ma még sem a nyaralónkba kellene mennünk – sandított Jungkook a mellette ülőre. – Vehetnénk valami ruhát a jövőheti halloweeni buliba.

Jimin ereiben megfagyott a vér, ugyanis nála jóformán semennyi pénz sincsen. Reggel még nem tudta, hogy kellene kérnie az apjától költőpénzt, ezért a reggelijére és az ebédjére szinte minden elfogyott.

- Hát, nos... – motyogta, mert nem tudta, hogy mégis hogyan kellene közölnie Jungkookkal, hogy a mai jelmez vásárlás nem fog összejönni.

- Én fogok fizetni, szóval ne aggódj – mosolyodott el biztatóan Jungkook. – Xion ragaszkodik hozzá, igaz?

- Igen, ragaszkodom hozzá – bólintott a sofőr. Igaz csak azért, mert látta, hogy az igazgató fiának arca egyre jobban rángatózik, ahogyan próbálja szavak nélkül rábeszélni arra, segítsen neki hazudni.

- Tudod jól, hogy nem szeretek másoknak tartozni.

- Nem fogsz senkinek sem tartozni, Jimin – mondta Xion. – Vedd úgy, hogy a mai nap az én ajándékom. Te csak érezd jól magad Jungkookkal, és ne törődj az árakkal.

- Ennyi – kacsintott Jungkook, azzal átdobta a kezét Jimin vállán és közelebb húzta magához.

A rózsaszín hajú úgy döntött, hogy beletörődik sorsába és inkább nem száll szembe a tőle idősebbekkel, mert egyedül semmiféleképpen nem került volna ki győztesként. Meg amúgy sem rossz szándék vezérelte őket, csak jót akartak Jiminnek. Az iskolától legtávolabb eső plázába mentek, hogy még véletlenül se fussanak össze ismerős arcokkal. Bár azért benne volt a pakliban, hogy valaki meglátja, vagy esetleg felismeri őket. De Jungkook és Jimin is megunta már a bujkálást, ezért is mertek kockáztatni.

- Van valami konkrét elképzelésed? – kérdezte a fiatalabbik a fekete hajútól, amikor már a pláza egyik mozgólépcsőjén álltak, és a második emelet felé haladtak.

- Igazából nincsen – rázta meg a fejét Jungkook. – Csak annyit tudok, hogy szeretnék veled közösen beöltözni. Persze, csak ha te is benne vagy.

- Benne vagyok, persze – bólintott a rózsaszín hajú. – Csak sajnos az ilyenekben eléggé rossz vagyok, úgyhogy ötletet nem igazán tudok neked adni.

- Szerinted Arin és Beom végül közösen öltöznek? – kérdezte Jungkook, mire a rózsaszín hajú megvonta a vállait.

- Nem tudom. Arin nem mondd semmit.

- Ahogyan Beom sem – nevetett fel Jungkook. – Mondjuk ezt nekik kell megoldaniuk, szóval remélem közösen öltöznek végül. A vak is látja, hogy odavannak egymásért, mégsem haladnak egyről a kettőre.

- Mindketten túlságosan makacsok – mondta ki a szín tiszta igazságot Jimin. 

Jungkook nem is válaszolt semmit, csak bólintott egyet, ugyanis teljes mértékben igazat adott az elsőévesnek. Talán a makacsságuk miatt vonzódnak már a kezdetek óta ennyire egymáshoz.