love me back ~ jikook | ✔

33.

Vacsora közben Jimin és Jungkook képtelenek voltak nem egymást nézni. Dowon csendben falatozott, nem állt szándékában megzavarni a két fiút. Nagyon régen látta már ilyen boldognak a fiát, ezért az ő szíve is megtelt melegséggel. A két gimnazista srác ugyan evett, de mindkettőjüknek fülig ért a szájuk. Jimin apjának azonnal az jutott eszébe, amikor még csak három és öt évesek voltak, mert akkor is ugyanígy néztek egymásra. Van, ami nem változik, gondolta magában a férfi, miközben azon volt, hogy elrejtse mosolyát a fiatalabbak elől. Így hát az esti étkezés kellemesen telt. Igaz, nem beszélgettek egymással az asztalnál ülők, de nem is volt szükség most szavakra. Csak is az számított, hogy Jungkook és Jimin találkozhattak egymással, még Jaeho tiltása ellenére is. Xion és Dowon mellettük állnak, támogatják őket, és jelenleg ez mindennél többet jelentett a két fiúnak.

Miután befejezték a vacsorát, visszamentek Jimin szobájába. Először Jungkook ment el tusolni, mert a rózsaszín hajú nem akart betolakodni az idősebb elé. Amúgy is ő a vendég, neki kell először befoglalnia a fürdőt. Jimin adott egy törülközőt a fekete hajúnak, majd gyorsan elmondta neki, hogy mit hol talál a fürdőben. Figyelmeztette, hogy a meleg és a hidegvíz fel van cserélve, nehogy véletlen leforrázza magát, vagy esetleg jéghideget engedjen magára. A tusfürdőt a tusoló melletti mosdókagyló szélére tette, majd magára hagyta Jungkookot. Amíg egyedül volt a szobájában, gyorsan megágyazott kettejüknek. Az ágyának mérete miatt a saját ágyneműjét a földre tette, mert kizártnak tartotta, hogy elférjenek egymás mellett az egyszemélyes fekhelyen. Abba meg nyilván nem fog belemenni, hogy a vendég aludjon a földön.

- Te meg mit csinálsz? – kérdezte Jungkook lepetten, amikor belépett a szobába és megpillantotta a földön fekvő Jimint.

- Én a földön alszok, te pedig az ágyamon. Ketten nem férnénk el rajta.

- Biztos, hogy nem fogsz a földön aludni! – vágta rá az idősebb, majd miután elrakta a táskájába a ma viselt ruháit, a fiatalabbhoz lépett. – Elférünk ketten az ágyadon, ne aggódj. Te nem foglalsz sok helyet, én meg majd összehúzom magamat.

- Nem akarom, hogy miattam nyomorognod kelljen – motyogta Jimin.

- Én meg nem fogom hagyni, hogy miattam a földre kényszerülj. Szóval, most menj el te is tusolni, addig én megágyazok az ágyadon mindkettőnknek. – hangsúlyozta ki szándékosan a legutolsó szót Jungkook, majd hessegetni is kezdte a fiatalabbat a fürdő felé.

Jimin nem szólt semmit, csak szótlanul elhagyta a szobát és beletörődött vesztébe. Legyen bármilyen határozott is, Jungkook ellen semmi esélye. Nem csoda, hisz egy igazgató fiáról beszélünk, aki szintén markáns vonásokkal rendelkezik, ellentmondást nem tűr, magabiztossága pedig irigylésre méltó.

Jungkook szépen megágyazott kettőjüknek az egyszemélyes ágyon, majd el is foglalta a fal melletti helyet. Amíg várt a fiatalabbra, váltott pár szót Beommal és Dongjuval, akik egyébként Xionnak köszönhetően tudtak már a mai meglepetésről. Beszélgetésük témája természetesen az éppen zuhany alatt álló srác volt, aki teljesen gondolataiba merült a forró víznek köszönhetően.

Beom
És? Lépni fogsz végre?

Dongju
Itt a tökéletes lehetőség!

Jungkook
Nem tudom... Nem 
akarok semmit sem
elsietni

Beom
Mégis mit sietnél el?
Mióta is vártál rá,
Jungkook? Tizenhárom
éve.

T I Z E N H Á R O M É V E

Baszki, mások fél évet
nem bírnak ki

Dongju
Beomnak igaza van!
Hidd el, hogy Jimin is
ugyanúgy kíván téged,
mint te őt