love me back ~ jikook | ✔

20.

Jungkook egy szál vörös rózsával a kezében lépett ki a virágüzletből, majd megindult a Jiminnel lebeszélt park felé. Egy hete nem találkoztak már, mert sajnos képtelenek voltak összeegyeztetni a szabadidejüket. De most végre sikerült egy olyan napot találniuk, amikor mindkettőjüknek szabad a délutánja. Jungkooknak nincsen kosár és foci edzése, Jiminnek pedig sem énekkarja, sem pedig kötelező szakköre. A gimijüktől a nagyjából húsz percre lévő parkot beszéltek meg, bár a fekete hajú tervei szerint nem sokáig lesznek ott. Mivel már október van, ezért nem szívesen vannak kint az emberek az utcán. Rengeteget esik az eső, és még hideg is van. Ezért is találta ki Jungkook, hogy milyen fedett helyen lesznek végül a park helyett. Xion természetesen be volt avatva a tervbe, mert ő a sofőr, nélküle pedig nem is tudta volna megszerezni Jungkook az apjától az egyik nyaralójuk kulcsait. De mivel a sofőrje ennyire szereti, és mindenben segít neki, így gond nélkül elcsenték az igazgató úr otthoni irodájából.

A Jeon családnak volt egy „kisebb" nyaralója Szöulon kívül, ahol Jungkook utoljára nagyjából tíz évesen járt. Szinte sohasem járnak oda, maximum csak akkor, ha egy kis nyugalomra és csendre van szükségük. Az elmúlt húsz év alatt egyszer utaztak oda három napra, de azt a hétvégét leszámítva még csak fel sem hozódott témaként, ezért is esett erre a fekete hajúnak a választása. A kutya sem fogja őket ott keresni, mert a városból majdnem egy óra kell, mire kiér oda az ember.

Jungkook bepattant Xion mögé a fekete Jeepbe, majd megindultak a Jiminnel megbeszélt park felé. A fekete hajú izgatott volt, ezt pedig a sofőrje is észrevette, ezért csak mosolyogva megjegyezte, hogy már várta, mikor fog ilyen őszinte mosollyal menni egy megbeszélt találkozóra.

- Az apám által szervezett találkozók teljesen másak – sóhajtott fel Jungkook. – Azokra csak kényszerből megyek el, most viszont Jiminnel fogok találkozni.

- Le akarod venni a lábáról, mi? – villantotta ki fogait Xion, mire a mellette ülő biccentett egyet. – Akkor legyél vele kedves, őszinte és ne hozd kellemetlen helyzetbe.

- Azon leszek. Kíváncsi vagyok, hogy mit fog szólni ahhoz, hogy mégsem csak a parkban fogunk ücsörögni egymás mellett.

- Ahogyan ismerem biztosan zavarba jön majd és kérdezősködni kezd, hogy akkor mégis hol fogtok beszélgetni – vonta meg a vállait Xion. – Szerintem add neki most oda a rózsát, csak, hogy még jobban kipiruljon.

- Az lesz – villantotta ki fogait a fekete hajú. – Azt hiszem látom is – mutatott a távolba Jungkook. – A rózsaszín hajáról nem nehéz megismerni.

- Akkor leparkolok itt és megvárlak titeket.

- Rendben – bólintott Jungkook, majd kipattant a Jiminnek szánt rózsával a kezében a kocsi hátsó üléséről.

Heves integetésbe kezdett, hogy magára vonja a fiatalabb figyelmét, aki a parkban tartózkodó embereket tanulmányozta. Biztosan a fura alakokat próbálta kiszűrni, hogy kitől maradjon mindenképp távol. Amikor megpillantotta Jungkookot, visszaintett neki, és megindult az irányába. A fekete hajú a háta mögé rejtette a rózsát, majd úgy araszolt ő is a fiatalabb felé.

- Szia – szólaltak meg majdnem ugyanakkor.

- Jó régen találkoztunk már – húzta el a száját Jungkook. – Hoztam neked valamit, tessék. Tudom, hogy a vörös rózsa a kedvenced.

- Ó – lepődött meg Jimin, mert nem számított ajándékra. – Köszönöm szépen, Jungkook – pirult fülig, majd átvette Jungkooktól a virágot és megszagolta azt.

- Egyébként készültem még egy meglepetéssel neked – dülöngélt a fekete hajú előre-hátra, mert látva Jimint zavarát, az ő magabiztossága is alábbhagyott. – Elviszlek egy csendes és nyugodt helyre, jó?