love me back ~ jikook | ✔

08.

Jimin úgy döntött, hogy megfogadja Arin és a többiek tanácsát, miszerint lemond Jungkookról. Azt nem tudta, meddig fogja tudni betartani az ígéretét, de azon volt, hogy még csak gondolni se gondoljon a fekete hajú Félistenre. Nagyot csalódott benne azon a keddi napon, de még így sem tudott rá teljes mértékben haragudni. Persze esze ágában sem volt neki újabb levelet írni, csokit venni meg még annyira sem, mert azért a megmaradt büszkeségét meg akarta tartani, hiába sikerült Jungkooknak megalázni egy emeletnyi diák előtt. A napjai határozottan unalmasabbak és egyhangúbbak voltak Jungkook nélkül, de tiszteletben kell tartani a fiú döntését, miszerint felesleges tovább próbálkoznia a rózsaszín hajúnak, kettejük között soha nem lesz semmi. Fájt, iszonyatosan fájt ez Jiminnek, mert mindennél jobban meg szerette volna ismerni kiszemeltjét, de ezek szerint a sors nem így tervezte.

- Nos, tudod már, hogy utazótáskát vagy bőröndöt hozol? – kérdezte Arin Jimintől, amikor éppen osztályfőnökin ültek és hétvégi kirándulás volt a fő téma.

Minden év októberében három napos kirándulást szervez az iskola az elsősöknek. Idén sátrazni mennek a Yang-Pyeong mellett fekvő hegyekbe, ahol többek között lesz éjszakai túrázás, rókavadászat, számháború és szabadprogram is, ahol kedvükre túrázhatnak, illetve sétálhatnak majd a diákok a természetben. A kirándulás ebben az évben október utolsó hetére esik, egy pénteki, egy szombati és egy vasárnapi napot foglal magába, ahol több idősebb önkéntes diák is segédkezik majd a tanárok mellett. Nem meglepő, hogy ezen a héten már mindenki a kirándulást várja bezsongva. A pénteki napon nem lesznek óráik, így egy napot még lógni is tudnak, szóval természetesen, aki csak tudott a kirándulást választotta az unalmas tanórák helyett.

Jiminnek nem volt sok kedve a kiránduláshoz, mert nem szerette az apját egy napnál tovább egyedül hagyni. Rajta kívül nincsen más, akit hívhatna, ha esetleg valami baj van vele, szóval először ezért is mondott határozott nemet. De aztán Yesungék összefogtak ellene, és még Jimin apjával is beszéltek, így négy az egy ellen arányban természetesen sikerült rávenniük arra a rózsaszín hajút, hogy kikapcsolódjon egy kicsit. Legalább messze lesz Jungkooktól, és nem kell minden másodpercben attól tartania, hogy esetleg valamilyen véletlen folytán összefutnak, ezzel kellemetlen szituációt kialakítva.

- Szerintem utazótáskát – mondta Jimin. – Abba sokkal jobban beférek, mint egy bőröndbe. Meg azt hiszem, nekünk csak ősrégi, hatvankét helyen szakadt bőröndünk van, szóval maradok az utazótáskánál. Te?

- Hát, ez egy nagyon jó kérdés. Tudom, hogy csak három napról van szó, de szerintem nekem egy táska kevés lesz. – villantotta ki a fogait Arin, mire Jimin értetlenül nézett a lányra, mert ő meg pont azt akarta mondani, hogy lehet, egy nagyobb hátizsák is elég lesz.

- Elhozod az egész szobád, vagy mi van? – pislogott nagyokat a rózsaszín hajú.

- Nem, csak inkább viszek több váltóruhát, cipőket, meg ugye a sminkjeim is fontosak, szóval nem lesz nekem elég egy bőrönd. Plusz a sátorról ne is beszéljünk, mert én tuti nem fogom a hátamon felcipelni a hegyre, szóval inkább annak is viszek külön bőröndöt.

- Szerintem felvisznek minket egészen a kempingterületig busszal, nem kell addig felgyalogoljunk – kapcsolódott be a beszélgetésbe az előttünk ülő Jiseo is, aki minden bizonnyal hallotta, miről beszélgetünk.

- Komolyan? Az jó lenne. – csillantak fel Arin szemei, aki az előbb már kitalálta magában, hogy majd egy felsőbb évessel felcipelteti a hegyre a cuccait, mert ő lány létére biztosan nem fog nehezet emelni.

- Én úgy tudom, de kérdezd meg az osztályfőnököt, ő biztosan tudja – vonta meg a vállait, mire a fekete hajú lány már a magasba is emelte a kezét.