love me back ~ jikook | ✔

26.

Jimin és Jungkook sajnos a következő héten csak szerdán tudtak iskola után találkozni egy kicsikét. Az idősebbnek a pénteki meccs miatt rengeteg kosáredzése volt, így nem tudták megoldani még a pár órás együttlétet sem. De a hét közepén szerencsére mindkettőjüknek volt egy szabad délutánja, szóval végre el tudtak utazni Xion segítségével a Jeon nyaralóba.

Nem volt kérdés, hogy Jimin ott lesz a fekete hajú kosármeccsén. Már hétfőn megbeszélték Arinnal és Alice-szel, hogy mindenképpen támogatni fogják a srácokat a meccsen. Alice szerzett fehér és sötétkék színű zászlókat, plusz megbeszélték, hogy az iskola színeiben jelennek majd meg a meccsen, mert múltkor is kitűntek a ruháikkal a többi szurkoló közül. Na, meg ugye Yesung és Beom is játszik, szóval nekik is jól esnének a hangos biztatások, nem csak az igazgató fiának.

Az iskola folyosóit már hétfőn díszíteni kezdték a pénteki halloweeni bulihoz, amit két végzős osztály vállalt el. Nagyon jó munkát végeztek, mert sikerült nekik viszonylag kevés idő alatt teljesen átalakítani az iskolát. Nemcsak az épület kinézetét sikerült feldobniuk, hanem a diákok hangulatát is sikerült a pénteki halloweenre hangolni már a hét legelején. Beom és Arin nem beszéltek a kettejük között történtekről, így sem Jimin, sem pedig Jungkook baráti társasága nem tudta, hányadán is állnak pontosan. Bár már az is sokat elárult, hogy Arin elsők között mondott igent a kosármeccsre, pedig az előző alkalomkor még húzta a száját.

A fehér-sötétkék mezes csapat tizenegy ponttal megverte a Hangang gimnázium csapatát, amit hangosan tapsolva és nagy őrjöngéssel fogadott minden jelen lévő tanuló. Nem volt kérdés, hogy a holnapi halloweeni bulin mindenki közösen ünnepel majd, mert ez a csapat második idei mérkőzése, ami szerencsére ismét győzelemmel végződött. A diákok egy része hazament, a másik része viszont maradt díszíteni. Mivel az iskola hatalmas sportcsarnokkal rendelkezik, ezért az idei évben is ott kerül majd megrendezésre a halloweeni bál. Eleinte az aulát rendezték be, de a vártnál nagyobb érdeklődést mutattak a tanulók, ezért kevés volt a hely. A csarnok viszont még nagynak is bizonyult, de legalább nem kell nyomorogni és mindenki kényelmesen elfér, sőt táncolásnál sem tapos össze senki senkit.

Jimin, Alice és Arin hárman indultak hazafelé, ugyanis sikerült megúszniuk a díszítést. A főbejáratnál viszont valaki hangosan kiabálni kezdte a fekete hajú lány nevét, ezért mind a hárman a hang irányába fordultak. Egy izzadt, vörös fejű Beommal találták szembe magukat, aki még a meccsen viselt ruhájától sem szabadult meg. Ott kellett hagynia a csapatát és átrohannia az egész iskolán ahhoz, hogy utolérje a három elsőévest, ezért levegőt is nehezen kapott már.

- Arin... – támaszkodott meg két térdén, amikor odaért az említett lányhoz és barátaihoz. – Beszélhetünk?

- Aha – bólintott a fekete hajú lány. Még csak ránéznie sem kellett a mellette állókra, ők már tudták, hogy négyszemközt akarnak beszélni.

- Akkor mi megyünk is – vigyorgott Alice. – Majd reggel találkozunk – intett a cserediák, majd miután Jimin is elköszönt Beomtól és Arintól, ki is slisszoltak a főbejáraton.

- Igen? – kérdezte Arin, bár szíve már így ekkor gyorsabban dobogott, mint általában szokott. Pontosan tudta, hogy miért is rohant utána Beom. Azt hitte, hogy megússza a hülye fogadásukat, de a szőke hajú fiú mindennél jobban be akarta hajtani a lány ígéretét.

- Ide kérem – mutatott Beom arcának jobb oldalára, vészesen közel a szája csücskéhez.

- Biztosan nem – rázta meg a fejét a lány.

- Miért nem? Mutathattam volna a számra is azonnal. Látod, hogy milyen udvarias vagyok? – vigyorgott Beom, miközben mutató ujját egy nagyon kicsivel közelebb csúsztatta az ajkaihoz.