Xiao Zhan kinyitotta a szemét. Ahogy felnézett, Wang Yibo arcát látta maga előtt. A földön feküdt, és Yibo éppen átkarolta. Hm. Rövid haj. Farmer és ing. Ehgen, tényleg visszatértem, gondolta. Hála az égnek. Épp, amikor a helyzet kezdett komolyra fordulni, és majdnem lebukott, sikerült visszatérnie.
Yibo észrevette, hogy felébredt.
– Jól vagy? Melyikőtök vagy?
Xiao Zhan pislogott, és felnevetett. Játékosan megpöckölte Wang Yibo orrát.
– Mit gondolsz, melyikünk?
– ... Zhan Ge?
– ... Nem hiszem el, hogy nem vágtad rá azonnal, Bo Di. Hogy tudsz összekeverni engem azzal a gazemberrel?
– Úgy sejtem, Wei Wuxian pont ugyanezt csinálná.
– Igen, de ő csak Lan Wangjival csinálná ezt, én pedig csak veled.
Egy pillanatnyi csend telepedett rájuk. Xiao Zhan hirtelen, minden ok nélkül elpirult. Megköszörülte a torkát és felült.
– Meddig voltam kiütve?
– Csak pár másodpercig. Mi történt odaát? Wei Wuxian azt mondta, hogy Jin Zixun megtámadta.
– Ó, el sem tudod képzelni, Bo Di... Erre muszáj lesz innom. Egyébként is, mit keresünk itt?
– Épp azt próbáltuk kitalálni, hogy hogyan cserélhetnénk vissza titeket – magyarázta Yibo.
– Hát, ez működött – mondta Xiao Zhan. – Ez a hely kapcsolatban áll azzal a világgal?
Yibo megrázta a fejét.
– Nem tudom. Elég hosszú ideje voltunk már itt, mire hirtelen elájult. Aztán azonnal visszatértél. Ha van valami, akkor ez az izé lesz a megoldás.
Wang Yibo a Xiao Zhan kezében tartott tárgyra mutatott. Xiao Zhan összevonta a szemöldökét. Egy régi papírlegyező. Kinyitotta, és leesett az álla.
– Bo Di, a telefonod! Világíts ide!
Wang Yibo elővette a telefonját, és úgy tett, ahogy mondták neki.
A legyező ki tudja, mióta volt itt eltemette, úgyhogy mindenhol kosz borította. Xiao Zhan óvatosan letörölte róla a port. Néhány másodperccel később láthatóvá vált a minta, ami pontosan úgy nézett ki, mint ami egy bizonyos karakter kedvenc legyezőjén volt látható, bár további szimbólumok is szerepeltek rajta, amik talán Wei Wuxian démoni kultivációs kézikönyvéből származtak. Xiao Zhan becsukta a legyezőt és a fogát csikorgatva eldobta.
– Nie Huaisang, te... szarzsákfejű! – fakadt ki. Bármilyen káromkodás megfelelt neki, amit csak fel tudott idézni.
Yibo végigmérte.
– Nie Huaisang? Ő volt az?
– Hát... talán – motyogta Xiao Zhan. – De legalább hatvan százalékig biztos vagyok benne, hogy köze van hozzá!
Yibo felvette a legyezőt.
– A sorozat sikere után Nie Huaisang legyezőinek másolatából rengeteget adtak el. Sok embernek van ilyen, de... Ezeket a jeleket még nem láttam. Lehet, hogy valaki autogramot adott rá.
– Kinek az autogramja néz így ki? Egy ősi egyiptomié? – kérdezte Xiao Zhan. – Mielőtt visszatértem, Nie Huaisang épp megérkezett Felhőzugba. Biztos, hogy hallottam a hamis visítását. Még azt is hallottam, hogy az arcomba sikítja, hogy „nekrofília!"
– ... Felhőzugban voltál? Mit csináltál Felhőzugban? És milyen nekrofília?
Xiao Zhan zavartan mosolygott.
YOU ARE READING
Kicserélve (Switched) - fordítás [befejezett]
FanfictionRiley E. Raines fordítása Ajánló: Amikor egy színész lelke egy képzelt világba, míg egy képzelt karakter lelke a való világba vándorol. Xiao Zhan sok dologra képes - tud énekelni, táncolni, színjátszani, főzni és rajzolni -, de nem képes kultivátoro...