Amint találkoztak Jiang Yanlival, a lány meglátva őt könnyekben tört ki.
– A-Xian!
Egy kicsit nehéz volt úgy játszani a szerepét, mintha tényleg hiányzott volna neki a shijiéje, hiszen csak pár napja csetelt Xuan Lu-vel. De attól még viszonozta az ölelést.
– Shijie – suttogta a fülébe.
Yanli végignézett rajta, hogy megbizonyosodjon róla, hogy tényleg jól van. Aztán arról beszélt, hogy egy kisebb bankettet rendeznek, hogy megünnepeljék a visszatérését. Xiao Zhan elsápadt. Az az átkozott bankett volt az első olyan pont a történetben, ahol a többi kultivátor elkezdte elutasítani Wei Wuxiant, és kritizálni a módszereit.
– Semmi szükség rá, shijie – mondta Xiao Zhan. Ha lehetséges, szerette volna elkerülni azokat a konfliktusokat, amik csak bonyolították az életét. – Elég, ha te és Jiang Cheng itt vagytok.
Az igazi Wei Wuxiannak elég hatalma volt hozzá, hogy bárkivel szembeszálljon, aki provokálni merészeli. Ez a „Wei Wuxian" viszont alig bírt volna el egy ötven kilós lányt – és ezzel egy kifejezetten vékony lányról beszélünk.
Jiang Yanli és Jiang Cheng összenéztek. Yanli a vállára tette a kezét.
– A-Xian, a kultivációd miatt? Hallottam róla A-Chengtól. Megbeszélhetnénk.
Xiao Zhan elvette a válláról a lány kezét.
– Nem szükséges. Nincs miről beszélni. – Semmit sem akart mondani nekik erről. Már rég elfelejtette, hogy mit kellett volna mondania ebben a részben. Azok nagyon hosszú és bonyolult szövegek voltak, még bonyolultabb kifejezésekkel.
– Wei Wuxian! – sziszegte Jiang Cheng.
Xiao Zhan felsóhajtott.
– Mit szeretnél, mit csináljak?
A testvérek elhallgattak, és zavartan néztek rá. Ezen a ponton varázslatos módon Lan Wangji tűnt fel mögötte.
– Gyere el velem Felhőzugba, Wei Ying.
...!!!
Hát itt van! A legendás mondatod (jó, igazából az egyik legendás mondatod a sok közül), te ellenállhatatlan szívtipró Hanguang jun!** Kár, hogy ezekkel a szavakkal kezdődött a vitájuk.
– ... Mit akarsz ott csinálni velem? – kérdezte nyugodt hangon Xiao Zhan.
Ugyanakkor legbelül a szíve össze-vissza vert. A fenébe is, elrontotta a szövegét. Emlékezett rá, hogy itt meg kellene sértődnie Lan Wangjira, ahogyan Wei Wuxian hibás következtetése az volt, hogy „megtisztítja" és megbünteti őt, de...
Az extra fejezetek elolvasása után az egyetlen dolog, ami a Felhőzugba költözéssel kapcsolatban eszébe jutott, az a „minden nap papapa***", „füstölős papapa" és „kézenállásban papapa"... francba! Miért írt le az író ilyen részletes „papapa"-jeleneteket a regényben? Most már attól, hogy ránézett Lan Wangjira és arra gondolt, hogy Felhőzugban élnek, máris furcsán izgatott lett! „Mit akarsz ott csinálni velem?" kérdezte az előbb. Mi van, ha Lan Zhan azt válaszolja, hogy „Téged akarlak megcsinálni?" Ááá!
Nem, egész biztos, hogy nem mehet még Felhőzugba. Nem állt készen rá, hogy feláldozza a krizantémját.
– Miért ilyen vörös az arcod? – kérdezte Jiang Cheng.
– Jól vagy, A-Xian? – kérdezte Yanli.
– Semmi – mondta Xiao Zhan mély levegőt véve. – Talán ez a helytelen út tényleg rossz hatással van az elmémre. El kellene mennem meditálni egy vízesés alatt, vagy valami. – Az legalább kimosná a mocskos fantáziáját.
![](https://img.wattpad.com/cover/250940227-288-k933825.jpg)
ESTÁS LEYENDO
Kicserélve (Switched) - fordítás [befejezett]
FanficRiley E. Raines fordítása Ajánló: Amikor egy színész lelke egy képzelt világba, míg egy képzelt karakter lelke a való világba vándorol. Xiao Zhan sok dologra képes - tud énekelni, táncolni, színjátszani, főzni és rajzolni -, de nem képes kultivátoro...