Csütörtök délelőtt - 10:10
George
Nem így terveztem és most őszintén nem tudom, mit tegyek. Olyan, mintha minden kicsúszna a kezeim közül. Már nem én irányítok, csak elszenvedője vagyok az eseményeknek. Ennek nem így kellene lennie. Nem ez volt a terv. Átkozottul elcsesztem. A fiúk próbáltak lebeszélni erről, de én persze nem hallgattam rájuk, most pedig csak magamra vethetek. Anyának biztos erre is lenne megoldása, de ezzel mégsem fordulhatok hozzá. Nagyon csalódott lenne, és nem hibáztatnám érte. Cara is tuti kiakadna, pedig anya után ő a második legbölcsebb nő, akit ismerek. Istenem, de jó lenne, ha most itt lennének.
Egyedül ülök a konténerben, miközben várom, hogy Alex megérkezzen. Még a fiúknak be sem köszöntem a bokszba. Nemsokára a pályán kell lennünk, hogy átbeszéljük a stratégiát, minden kanyart, minden egyenest. Muszáj összekapnom magam, nemcsak fejben, de lélekben is jelen kell lennem. A legfontosabb most a hétvégi verseny. Tartozom ezzel a családomnak, a csapatomnak és magamnak. Nem hagyhatom cserben őket a hülyeségem miatt.
-Na, mizu, bajnok? – Alex nyit be a szobába.
-Semmi, téged vártalak – nézek fel rá.
-Akkor induljunk, a többiek már kint várnak.
Bólintok és feltápászkodom a kanapéról.
-Emma? – nem tudom, miért csúszik ki ez a számon. Nem akartam hangosan kimondani.
Alex felvonja a szemöldökét. Kezdődik.
-Figyelj már, mi is van most veletek?
-Semmi. Csak jófej – vonok vállat.
-Totótól kértél engedélyt, hogy ide hozhasd. Aláírt a kedvedért egy titoktartási szerződést. Nem gondolod, hogy őszintének kellene lenned vele?
-Szerintem váltsunk témát – mordulok rá.
-Nyugi, Geo – emeli fel a kezét védekezően. – Amúgy Cathlynnel van és tud Carmenről.
A lábam földbe gyökerezik. Nem. Ez nem lehet igaz.
-----------------------------------------------------------------------------
Sziasztok!
Talán páran tudjátok, hogy George-nak ma van a 23. születésnapja. Mivel már volt, aki kérte, hogy legyen George szemszög, ezért gondoltam a mai nap lehetne egy kivételes. Hoztam egy szösszenetet, amiben betekintést nyerhettek a gondolataiba. Ennél többet nem szeretnék elárulni a történet hátteréről, alakulásáról, ezért a végéig biztosan nem lesz újabb fejezet az ő oldaláról - de ígérem, megéri kivárni az utolsó mondatig a sztori alakulását.
Egyúttal szeretném most megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak a sok-sok olvasásért, kommentért, értékelésért. Mindet látom, olvasom és nagyon hálás vagyok értük! Remélem, a végéig velem maradtok. :)
Köszönöm Nektek❤
YOU ARE READING
Miért pont te? - George Russell fanfiction
Fanfiction"-El kell mondanom valamit - gondolkodás nélkül szalad ki a számon a mondat. A földet nézem, miközben megállok. George még tesz pár lépést, majd megáll ő is, de nem néz hátra. Látom, ahogy megfeszülnek az izmai. A napszemüveg és baseball sapka kombó...