ᒍUИ⅁ʞOOʞ🖤
– Na mi van te!? Kérsz még? – Puszilgattam agyon a karjaimba fogva Z/N-t aki hangossan kaccarászott beröltve ezzel a ház minden zeg-zúgát. Jungkook az ajrófélfának dölve figyelt mindket és mosolygott.
– T/N nem fogsz elkésni? – Kérdezte.
– De, minden valószínűséggel! – Mondtam majd újra neki kezdtem.
– Ah-paah seh-gítsh – kaccarászva vergődött áldozatom mire, Jk fejcsóválva ellökte magát a faltól és odajött hozzánk, de mielőtt elkaphadta volna a kezeim közül a pöttönömet hátat fordítottam neki.
– Nem adom! – Mondtam játékosan. – Az én kis maszatkámat. – Szünetet tartva néztem bele könnyesen csillogó szemeibe. – Úgy döntöttem te leszel a vacsorám! Jó lesz? – Hajoltam nyakhajlatába és beletrombitáltam.
– Neeeh – sikitott és kacagott egyszerre.
– Hát hogyne – ragadta meg a derekamat Jungkook, én pedig elszakadva kisfiamtól néztem szemeibe. – Csak akkor ha te meg az én vacsorám leszel! – Hajolt rá ajkaimra.
Idilli volt így lenni. Gondoltam én aztán egy hirtelen mozdulattal úgy kikapta a kezeim közül Z/N-t és futott el vele, hogy csak néztem.
– Hey azaz én krumplis zsákom!
Utánuk akartam menni, de ekkor üzenet jött a telomra a barátaimtól, úgyhogy fájjó szívvel, de tényleg elkellett indulnom.
A nappaliba mentem ahol a fiúk arról beszélgettek, hogy melyik mesefilmet nézzék majd meg miután elmentem.– Szerelmeim! – Szóltam s tekintettüket mindketten rám vezették. Annyira szeretem, hogy Z/N ennyire hasonlít az apjára. Úgyan az a kiváncsi hatalmas nagy barna szemek csillognak rám minden egyes alkalommal, így ha Jungkook éppen a munkája miatt távol is van tőlünk legalább egy kisdarabja akarva akaratlanul is itt marad velem. – Indulok! Legyetek jók!
– Oké – intézett el ennyivel Z/N s már folytatta is tovább a mesefilmek széles listájának nézését.
– Hé! És a puszim? – Tártam szét karomat, mire ismételten rámkapta a tekintettét, felém rohant én pedig automatikusan leguggoltam hozzá, hogy almácskáira csókoljak ahogy ő is tette, azután pedig magamhoz szórítva ringattom. – Fogadj szót apának, jó?
– Jó!
– Rendben van, na menj! – Engedtem el. Visszarohant a Tv elé én pedig a kabátomért indultam, amit az utána jövő párom már le is akasztott és felsegített rám.
– Érezd jól magad! – Nézett szemeimbe.
– Ti is! – Álltam lábujjhegyre és hosszasan megcsókoltam. – Ne téveszd szem elől Z/N-t! Taehyung képes lenne haza vinni magával! – Figyelmeztettem még páromat, aki biztosított, hogy szemmel tartja csapattársát, majd egy utolsó búcsúcsók után tényleg távoztam.
Jungkook pov.
A konyhában a kukoricát pattogtattam amikor megszólalt a kapucsengő. Elhalladtam a nappali mellett ahol Z/N éppen a plüsseivel játszott a szönyegen. Az ajtóban a várt személyek álltak így szélesen mosolyogva nyitottam ajtót Jiminnek és Taehyungnak.
– Sziasztok!
– Sziaa Jungkookie – lépett be először Jimin mögötte pedig a fiatalabbik hyungom.
– Szia, hol van a drágám? – Kérdezte egyből amin én játékosan felháborodtam.
– Chh hihetetlen, rám nem is vagy kiváncsi ez kedves!

BINABASA MO ANG
𝕽𝖊𝖆𝖐𝖈𝖎𝖔́
FanfictionOlvasatok rövid történeteket a fiúkról amik egy-egy szituációban történhetnek meg velük. 💚🤍💜💙💛❤️🖤